Nagy Imre: Anjoukori okmánytár. Codex diplomaticus Hungaricus Andegavensis. V. (1347–1352) (Budapest, 1887.)
diante. Dátum sexto die congregacionis nostre predicte, in loco annotato, anno domini M m 0 CCC ,n o XL m 0 nono. Hátlapján pecsét nyomaival; eredetije az orsz. ltárban, a Csiesery cs. letéteményében. 179. 1349. Sárospatak, aug. lő. Miklós nádor által Zemplén és Ung vármegyék részéről tartott közgyűlésen a szolgabírák és eskiittek bizonyítják, hogy Rozgonyi László és Péter, Lonya nevü birtokukat Mikch bán fia Lóránt Kékmezö nevü birtokától határjelekkel sohasem különítették el. Nos Nicolaus . . palatínus et iudex comanorum memorie commendamus, quod in congregacione nostra generáli universitati nobilium de Zemlyn et de Yng corüitatuum, feria secunda proxima ante festum Assumcionis virginis gloriose prope civitatem Patak celebrata, magister Ladislaus de Rozgon sua et Petri íilii Ladislai in personis de medio aliorum personaliter exsurgendo. proposuit tali modo, quod ipse et dictus Petrus cum magistro Lorando íilio Mikch condam bani coram nobis super facto possessionis Lonya vocate in dicto comitatu Zemliniensi existentis in lite existerent, et prout ipsi percepissent, idem magister Lorandus contra ipsos tales literas exhibere vellet, ut ipsi predictam possessionem Lonya a possessione eiusdem magistri Lorandi Keekmezeu vocata, per metales distincciones separassent, cum tamen ipsi, videlicet Ladislaus et Petrus, postquam dicta possessio Keekmezew ad manus eiusdem Mikch bani devoluta exstitisset, nunquam ipsam possessionum eorum Lonya per metales distincciones cum ipso Mikch bauo vei filiis suis separassent, et hec vicecomiti, iudicibus nobilium, iuratis assessoribus ac universis nobilibus predicti comitatus Zemliniensis constarent evidenter; petens nos cum instancia, ut iidem per nos requisiti, qualem scirent de premissis, faterentur veritatem; qui quidem vicecomes, iudices nobilium, iurati assessores per nos requisiti, ad fidem eorum deo debitam . . ac universi nobiles dicti comitatus, eosdem magistrum Ladislaum et Petrum nunquam cum ipso Mikch
