Nagy Imre: Anjoukori okmánytár. Codex diplomaticus Hungaricus Andegavensis. III. (1333–1339) (Budapest, 1883.)
tali obligacione per partes in se assumta, ut si qua parcium preter premissas pecuniarias soluciones, que obligaciones proprias premisso modo per se habent ordinatas, in aliis quibuspiam articulis premissarum composicionum et perennalium divisionum possessionariarum in futurum resilire attentaret. . extunc pars hoc facere attentans, contra partém altéram in succubitu duelli facti potenciális convinceretur eo facto . . Et post bee seriem tocius facti omnium premissorum . . partes nobis in literis predictorum capitulorum Agriensis et Budensis ecclesiarum ad predictas quindenas dicti crastini diei festi Epiphanie domini anno eiusdem M m o GCC m 0 quadragesimo primo affuturas reportarent. Dátum in Wyssegrad, in quindenis octavarum festi beati Georgii martiris predictarum, anno domini M° CCÖmo XXXmo nono. Zsigmond királynak 1389-ik évi junins 21-én »magistrorum Ladislai et Simonis filiorum magistri Nicolai de Rozgon ac magistri Laurencii de eadem Rozgon fratris ipsorum patruelis« kérelmére kiadott átiratából, melynek eredetije megvan az orsz. lt. kincst. oszt. N. R. A. 301. 6. dipl. lt. 7543. Ugyanott megvan Pál országbíró levele 1340. dec. 14-ről, a mely szerint Rozgonyi Rajnáid fiának Salamonnak fia Gergely és a nevezett Rajnáid fiának Dénesnek Lampert fiától származott unokái János és László elismerik, liogy őket Boztheh Gyarmath és Szentmárton nevű birtokokból illető osztályrészükre nézve Bozthelii vagy Rozgonyi Rajnáid harmadik fiának Lászlónak fia Péter és ezen Péter testvérének Jánosnak fia László kielégítették. U. o. N. R. A. 17. 17. dipl. lt. 3339. Közli: Kovács N. 368. 1339. Visegrád, máj. 23. Pál országbíró egyrészt Miklós bakonyid éli apátnak, másrészt Iszkázi Jánosnak és Györgynek határnapot szab, hogy oklevelekkel bizonyíthassák a Veszprém megyei Meretén birtoklási jogukat. Nos comes Paulus iudex curie . . damus pro memória, quod fráter Nieolaus abbas monasterii beati Mauricii de Beel iuxta continenciam ipsarum literarum nostrarum in octavis festi Pentecostes ad nostram accedendo presenciam, contra Johannem filium Herbordi et Georgium filium Petri de Izgaz in figura nostri iudicii proposuit eo modo, quod ipse et dicta
