Nagy Imre: Anjoukori okmánytár. Codex diplomaticus Hungaricus Andegavensis. III. (1333–1339) (Budapest, 1883.)
seu porcione constituere et ordinare et terram pro una curia aptam quindecim amplexus regales in se ambientem dare et conferre teneatur, hoc non pretermisso, quod partes prenotate viam communem possessiones et porciones possessionarias ipsorum ubilibet existentes interse (j[uilibet ipsorum ad porcionem suam transire et permittere teneatur. Dátum in quindenis Nativitatis beate virginis gloriose, anno supradicto. Rozgonyi Simon országbírónak 1414. évi január 8-án kelt, Nagymihályi Albert kérelmére kiadott átiratából, melynek eredetije megvan az orsz. lt. kincst, oszt. N. E. A. S61. 44. dipl. lt. 3080. Közli : Kovács N. 276. 1337. Visegrád, sept. 30. I. Károly király a:i osztrák herczeg ellen való hadba szállásának határnapját ezen évben nov. 1 l-re tűzi ki, s erről Szabolcs vármegye főispánját és ennek bírótársait közhírré tétel végett értesíti. Karolus . . rex . . comiti vicecomiti et iudicibus nobilium comitatus de Zaboucb. . cum nos prelatorum et baronum regni nostri consilio residenciam exercitus nostri, quem divino subsidio mediante contra duces Austrie valida multitudine movendi intencionem babuimus, ad festum beati Martini confessoris nunc venturum in quibuslibet comitatibus districtibus et regni nostri partibus promulgari et proclamari ordinaverimus, volumus et vestre fidelitati regio edicto damus firmiter in mandatis, quatenus visis presentibus residenciam predicti exercitus nostri in dicto comitatu de Zaboucb ad prememoratum festum beati Martini confessoris in foris et locis publicis ubique palam et manifeste faciatis proclamari, ut liabita buiusmodi proclamacione, tam nobiles quam alii cuiuscunque condicionis et preeminencie bomines in regno nostro existentes et causas babentes ad execucionem suarum causarum sciant et possint tempore debito convenire, optentu nostre gracie secus facere non audentes. Dátum in Wyssegrad, in crastino festi beati Micbaelis arcbangeli, anno domini M° OCC° XXX m« septimo. Papíron, hátlapján a veres viaszba nyomott gyűrűs pecsét a K-betüvel; eredetije a N. Muzeumban, a Kállay c-s. lban.
