Nagy Imre: Anjoukori okmánytár. Codex diplomaticus Hungaricus Andegavensis. II. (1322–1332) (Budapest, 1881.)

fluvium, vaclit per vallem et ascendit montem usque ad silvas densosas que dicuntur Fekethewerdeu et vádit per eandem silvam magnó spacio versus partes occidentis et inde descendit et venit ad magnam viam usque ad metas terre ecclesie beate virginis de Turch, inde tendit per eandem viam et venit in primam metam ad predictum fiuvium Zemerd et ibidem terminatur. Dátum in octavis Pentecostes, anno domini Millesimo trecentesimo vicesimo tercio. Nos itaque ex relacione dicti conventus recognoscentes ipsam possessionem sine preiudicio iuris alieni ad ipsum magistrum Donch devenisse et per ipsum predictis Joanni et Andree fore collatam, donacionem eiusdem magistri Donch super predicta possessione Tribule eisdem filiis Bensee factam ratificamus . . volentes ut iidem Joannes et Andreas filii Bensee ac eorum heredes . . predictam possessionem Tribule cum omnibus utilitatibus . . non solum ex donacione dicti magistri Donch sed eciam ex nostre donacionis . . titulo et iure . . teneant et habeant . . Dátum per manus discreti viri magistri Andree lectoris ecclesie Quinqueecclesiensis aule nostre vicecancellarii dilecti et fidelis nostri, anno domini Millesimo tercentesimo vicesimo tercio, quarto nonas Novembris, regni autem nostri anno similiter vicesimo tercio. Yenerabilibus . . stb.*) Függő pecsét nyomaival; eredetije az orsz. ltár. kincst,. oszt. dipl. ltár : 2168. Közli : Vincze Gábor. 90. 1323. november 13. István banyai plébános és veszprémi kanonok bizonyítja, hogy Kálozi Lörincz jia Márton, fiának Jánosnak özvegyét és vejét Menosdi Ágostont hitbér-leánynegyedés hozomány iránti követelésükre nézve kielégítették. Nos Stephanus plebanus ecclesie beate Marié virginis de Banya et canonicus ecclesie Wesprimiensis per venerabilem *) L. föntebb 62. sz. alatt, ezzel a változással: Demeter tárnok trencséni főispán czíme helyett »de 13udrugh« áll ; továbbá felsoroltatnak még Miklós tótországi bán, Sopron, és Komárom megyék főispánja, s Miklós pozsonyi főispán, György mint szerémi püspök említtetik, Pál mácsói bánnál a bodrogi főispáni czim elmaradt.