Lukcsics Pál: A zichi és vásonkeői gróf Zichy-család idősb ágának okmánytára. Codex diplomaticus domus senioris comitum Zichy de Zich et Vasonkeo. XII. (Budapest, 1931.)

r. A kisvárdai uradalom urbáriuma 1521-ből. A Gúthkeled nemzetségére büszke Várday család a XVI. század első éveiben ősi birtokain, Kis-Várda vára és tartozékain kívül a hatalmas Töttős-vagyont, a bodrogmegyei báthmonostori uradalmat is birtokolja. Ez utóbbi nőágiörökösödés révén a XV. sz. második felében jutott kezükbe. A birtokbavétel után a régi Töttős iratokat Kisvárdára szállították át, míg az újabb keletű, s már Várday vonatkozású báthmonostori iratokat az uradalom székhelyén őrizték. Mivel azonban ez a levéltár a mohácsi vészt követő zavaros időkben elpusztult, a Töttős birtokok átvételekor készült szokásos urbáriális összeírásokat is nélkülözzük. A kor gazdasági viszonyainak megértését, főleg az eddig kiadott okmányok gazdaságtörténeti értékelését véljük előmozdítani, midőn a kisvárdai uradalomnak e korból fentmaradó urbáriumát közöljük, hogy a Várday-család birtokain élő népek földesúri adózását megismerhessük. Az urbárium keletkezésének történetéhez a következőket kell tudnunk: A Yárday-esaládnál bevett szokás volt, hogy a családi vagyon felett mindig a legidősebb családtag rendelkezett. Ugyanez az eset a XVI. század 10-es éveiben is. Várday Miklósnak és legidősebb fiának, Istvánnak halála után az életben maradt testvérek legidősebbjének. Várday Ferenc váci. később erdélyi püspöknek kezelésébe megy át az egész Várday-vagy onkomplexum, a báthmonostori és kisvárdai uradalom. A birtok osztatlan kezelésében 1520. júl. 31-kén változás állott be. Ferenc püspök megunva testvéreinek, különösen Jánosnak követeléseit, a leleszi konvent bizonysága szerint a családi birtokok közül Báthmonostort János és Mihály, Kisvárdát Imre és Ambrus fitestvéreinek engedte