Kammerer Ernő: A zichi és vásonkeői gróf Zichy-család idősb ágának okmánytára. Codex diplomaticus domus senioris comitum Zichy de Zich et Vasonkeo. IX. (Budapest, 1899.)

Közvetítő szerepe révén elkerüli egyelőre Erzsébet buzgó híveinek, a Tamássiaknak sorsát, kiknek birtokait Ulászló, mint hűtelenekét, másoknak adományozta. (24. sz.). De jövőjét kétértelmű helyzete és szerepe mind bizonytalanabbá tette és a rokonszenv daczára, melyet élvezett s a melyért Hédervári Lőrincz nádor védeni akarja (28.), öröklött hűségeért mind több kárt szenved az új uralom liivei részéről, és végre ő is nóta alá esik, birtokait »hűtlensége miatt« Ulászló másoknak adományozza. A király ezen adományleveleit nem szabad Töttős iratai közt keresnünk. De kiderül az itteniekből, hogy a slavoniai javakat Thallóczi Matkó sziavon bán és a régi békétlen szomszéd, Zrinyi Péter kapták, a bácsmegyeieket Nagyvölgyi László és Sulyok György, a tolnamegyeieket pedig Tapsonyi Anthimi Miklós és a györgyi Bodók. Ulászló király túlbuzgó hívei a birtokokat minden oldalról megrohanják, közprédára bocsátják, Máré vára ellen, hová Töttős László nővére, felesége, gyermekei menekültek, a hol kincsei, értékei vannak, a szomszédság rendszeres ostromra készül. Töttős sok jóakarójának közbenjárása, a király békeszerető mérséklete megoldást keresnek, a javak visszaadattak. 1441. szeptember 8-án a király a slavoniai jószágokban, 1441. szeptember 12-én a macsói bán a bodroghmegyei birtokokban védik Töttős Lászlót, október 6-án pedig tolnamegyei hiveit és Anthimi Miklóst Máré vára ostromától tiltja a király. (31., 33., 34., 35. számok.) 1442-ben nem szűnnek a belviszályok veszélyei. Visszanyerte ugyan a király kegyelmét Töttős, de fennmaradtak érintkezései régi barátaival, Erzsébet királyné hiveivel (39.), gyanút keltő magaviselete miatt tehát birtokaiból még kirekesztik Ulászló bizalmasai. 1442. augusztusban új királyi parancsra, iktató rendeletre volt szüksége, hogy javaihoz juthasson. (42. sz.) A kipusztított, elfáradt ország érdekei kivánták, a pártosok kielégített étvágya megengedte végre az 1442.