Nagy Imre: A zichi és vásonkeői gróf Zichy-család idősb ágának okmánytára. Codex diplomaticus domus senioris comitum Zichy de Zich et Vasonkeo. V. (Budapest, 1888.)

Zilált állapotok következtek, egyfelől a törököknek a déli végekhez való közeledése, másfelől a nemzet egy részének a szomszéd fejedelmekhez s főleg Durazzói Lászlóhoz való elpártolása. Zsigmond királynak további uralkodását nemcsak megnehezítette, hanem a törököknek Nikápolynál kivívott győzedelme a zavart még inkább fokozta, úgy hogy midőn a nikápolyi vereség következtében Konstantinápolyon át hosszas bujdosás után a király az országba visszaérkezett, az Anjouk uralkodása alatt győzelmekhez szokott nemzet őt hidegen fogadta; s midőn látták, hogy a király a helyett, hogy az ország zavart helyzetének javításáról gondoskodott volna, külföldi utazásaiban keresett szórakozást, itthon pedig ledér életét folytatta, miről a 202. szám alatt közölt oklevél is tanúskodik, az elégedetlenség tetőpontját érte, s bekövetkezett az uralkodók történetében az a ritkább eset, hogy az egyház- és országnagyok, habár azok többsége a törvényes királytól végleg el nem pártolt, de hogy még is mintegy fegyelmi büntetést gyakoroljanak fölötte, a tehetetlen királyt elsőben Visegrádon, majd a Garayak várában Siklóson fogolylyá tevék, s a kormányzást 1401. apr. 28-tól az évvégéig az országos tanács vette kezébe. A zsélyi levéltár gazdagságát tanúsítja, hogy összesen harmincz oklevelet közlünk ez időszakból, (1. 209—239. sz. a.) míg ehez, köz- és más magán levéltáraink egy két adatnál többet alig szolgáltatnak. Ezek az oklevelek a fogság idejében lefolyt eseményekről bővebb felvilágosítást nyújtanak. Az országos tanács feje Kanizsai János esztergomi érsek volt, ki az általa kiadott oklevelekben a szent korona cancellárjának nevezi magát (1. 214:. és 217. sz. a.), az országbírói tisztet Szécsényi Konya fia Frank viselte, ki