Nagy Imre–Nagy Iván–Véghely Dezső: A zichi és vásonkeői gróf Zichy-család idősb ágának okmánytára. Codex diplomaticus domus senioris comitum Zichy de Zich et Vasonkeo. II. (Pest, 1872.)

E család törzshelye a mai Bács vármegyei Becse helység lehetett, erre mutatnak az ezen családot illető s a nevezett vármegyére vonatkozó okmányok, közöttük a Háj-Szentlőrinczi káptalannak máshol ritkán előforduló okmányai. Hogy Becsei Imre és atyja alacsonyabb sorsbeli nemesek lehettek, s hogy Imre, vitézsége ós Károly király iránt tanúsított hűsége által küzdó föl magát magasabb rangra, onnét gyanítom,hogy a király őt 1311-ben — I. k. 160. sz. — szolgájának „serviens" nevezi. Ezen időben a nagyobb ós kiterjedtebb birtokú főuraink, mint a király egyszerű szolgái nem említtetnek, s azok, kik valamely nemzetségből vagy nagyobb családból származtak, ennek az illető okmányokban rendesen kifejezést is adattak, vagy legalább a „Comes" szó vagy rangjelzővel éltek, mi Becsei Imrénél elő nem fordul. A Káta nemzetségből származott Gáborban — I. k. 14. ós 167. sz. — a Bereg vármegyei Csernavoda ma Csaroda-helysógtől elnevezett család ősére találunk; ennek törzse Rafael volt, s Tamás és Gábriel fiaitól több család ágazott ki, azonban az ágazatok szálait szótszedni és rendezni már nem e szúk keretű ismertetés körébe tartozik. Az Árpádkoriak között nem hagyhatjuk említetlenül a berki Chom családra vonatkozó okmányokat. Érdekes per fejlődött ki ezen család, a deszkái nemesek s az ó budai polgárok között, kik a mai Fehér vármegyei Tárnok helység határában fekvő tárnokvölgyi birtokukhoz a berki ós deszkái szomszédok birtokából IV. Béla király uralkodásának végén egy részt elfoglaltak. Miről az I-ső köt. 19 — 24. sz. a. okmányai elég bő felvilágosítást nyújtanak. Említést érdemel a Baranya vármegyében kiterjedt birtokú