W. Kovács András - Valentiny Antal: A Wass család cegei levéltára. Kolozsvár 2006.

csán szerepel, nincs adat arra, hogy az 1502-ben feltűnő Wass Tamás óbudai kanonok

147 azonos lenne Wass János ugyanezt a nevet viselő fiával.

14

8 E bizonytalanságok ellenére meggyőződésem, hogy a Wass família iratöröksége alkalmas lehet annak lemérésére, miszerint a középkori magyar arisztokráciára kidolgozott módszer

14

9 milyen mértékben alkalmazható eredményesen a magyar köznemesség tanulmányozására az erdélyi középkori forrásviszonyok között. Minthogy a középkori társadalomkutatás elképzelhetetlen módszeres családtörténet nélkül, a Wass-levéltár erdélyi viszonylatban gazdag középkori anyaga nagymértékben máris hozzásegített ahhoz, hogy e család történetéből több olyan szilárdan megalapozott tanulságot vonjunk le a következőkben, amelyek arra az egész társadalmi rétegre is érvényesnek tekinthetők, amelyhez a Wass família is tartozott. Mindenekelőtt azt lehetett megállapítani, hogy a középkori magyar királyság az erdélyi köznemesség számára is a társadalmi kiemelkedésre jóval változatosabb és nagyobb lehetőségeket biztosított, mint a későbbi erdélyi fejedelemség. Igazi, nagy karriert csak a királyi udvarban vagy az országbárók „familia"-jában lehetett csinálni. Így kerültek a Wass család tagjai is a Szepességtől Dalmáciáig és Boszniáig vagy Itáliáig különböző katonai és igazgatási funkciókba, nyerhettek adománybirtokokat az ország távoli tájain, szerezhettek olyan társadalmi kapcsolatokat, melyek kiemelkedő szerepeket biztosíthattak számukra szűkebb pátriájukban. Ők nyertek, másokat megelőzve, családi címert, pecsétet,

15

0 többnyire őket illette meg az előkelőbbeknek kijáró ispán (comes),

15

1 mester (magister),

15

2 lovag (miles)

15

3 cím, és ők szereztek pallosjogot birtokaikra. Mindezek a Wassok esetében írásos adatokkal bizonyíthatók. Hasonlóképpen általánosítható tanulságokkal szolgálhatnak a Wass család középkori házassági szokásaival és demográfiai mutatóival kapcsolatos megfigyelések alábbi adatai. A Wassok házasodási köre a középkorban alig terjedt túl azon megyék határán, ahol maguk is birtokosok voltak, házastársaik pedig kivétel nélkül a viszonylag szerény lehetőségű, de a megyében jobb módúnak számító családok tagjai közül kerültek ki. A feleségek neve általában nem ismeretes, noha a házasság tényét a gyermekek megléte bizonyítja. A 14. századból név szerint ismert Veres Tamás felesége, Ilona (Indali Bogár István, Torda vármegyei kisnemes leánya)

15

4 és Wass Tamás felesége, Sebe (a Doboka vár14

7 KmJkv II. 3262. sz. (1502. XII. 12.) 14

8 WassLtReg 633. sz. (1522. III. 11.) 14

9 Fügedi Erik: A 15. századi magyar arisztokrácia mobilitása. Bp. 1970. (Történeti Statisztikai Kötetek;). 15

0 Wass Miklós dobokai ispán gyűrűspecsétjének lenyomata 1361-ből: DL 73688 (1361. XII. 14.); szentegyedi Wass János címeres pecsétje: WassLtReg 567. sz. (1511. XI. 23.) Hasonmás: EM LXVI(2004). 1-2. sz. 33. 6-7. sz. kép; W. Kovács: Wass 23-24. sz. kép. 15

1 Pl.: WassLtReg 8. sz. (1304. IX. 28.), 12. sz. (1315. XI. 13.), 78. sz. (1346. I. 13.), 82. sz. (1347. III. 25.), 88. sz. (1347. VII. 1.) 15

2 Pl.: WassLtReg 15. sz. (1322. I. 1.), 16. sz. (1322. VI. 4.), 36. sz. (1335. XII. 28.), 54. sz. ([1339.] XI. 8.), 62. sz. (1340. VII. 20.), 131. sz. (1363. VII. 8.), 138. sz. (1366. VII. 8.), 144. sz. (1367. III. 24.), 146. sz. (1367. VI. 29.), 154. sz. (1370. III. 22.), 171. sz. (1378. VI. 29.), 184. sz. (1383. XI. 23.), 194. sz. (1388. XI. 19.), 200. sz. (1390. V. 30.), 224. sz. (1394. X. 30.), 248. sz. (1400. VIII. 26.) 15

3 WassLtReg 130. sz. (1363. VII. 8.), 148. sz. (1368. IV. 27.) 15

4 WassLtReg 129. sz. (1363. IV. 9.) Az Indaliak, miként nevük mutatja, a Torda vármegyei