W. Kovács András - Valentiny Antal: A Wass család cegei levéltára. Kolozsvár 2006.

ben meglehetősen ritka Gotthárd vagy Egyed név - a fenti esetet kivéve - a családtagok keresztneveként nem fordul elő. Ebben az esetben talán arról van szó, hogy bizonyos ágak iratanyaga nem maradt reánk. Valószínűleg ennek tudható be, hogy bár a családot továbbvivő ág leszármazása tisztázható, néhány, a 16. században élt családtagot lehetetlen a családfán elhelyezni. Ilyenek például szentegyedi Wass Zsigmond (1544, 1554),

139 Wass János és anyai testvérei: a hűtlenségbe esett Wass Máté (1533),

14

0 Wass Boldizsár és Ferenc (1552),

14

1 Wass Simon és leánya, Márta (Komjátszegi Mártonné 1555-ben),

142 szentegyedi Wass Demeter (1578),

14

3 ennek leánya, Wass Márta,

14

4 Wass Imre (1598),

145 Wass János özvegye, Zsófia.

14

6 Bár Belső-Szolnok és Doboka vármegyei birtokok kap21-től (DL 43551) adatolható (Archontológia I. 86). Ennek legvalószínűbb magyarázata az, hogy a királyi kancellária a Wass lt-ból való oklevélnél elvétette a méltóságsort. Megjegyzendő, hogy Engel nem használta fel a Wass lt 1422. V. 27-i oklevelét (Archontológia I. 561). 13

9 Wass cs lt, 1544: XL/240. - Ez a Wass Zsigmond 1554-ben is élt még (KmJkv II. 5278. sz., 1554. II. 16.), tehát nem lehet azonos azzal a Vid fia: Zsigmonddal, akit 1461. VI. 12. (KmJkv I. 1566. sz.) és 1495. I. 9. (KmJkv II. 2937. sz.) között említenek (néhai: WassLtReg 629. sz., 1519. IV. 25.), és aki 1516-ban Doboka vármegye alszolgabírája (MOL, Bethlen cs lt. Rokon és idegen családok. Nagy család lt. P 1960. 4. csomó. 66. tétel. 12

r). A bethleni Bethlen család levéltárának erre a darabjára Wolf Rudolf hívta fel a figyelmemet, és ő bocsátotta rendelkezésemre az irat fénymásolatát is; szívességét ezúton köszönöm. 14

0 A hűtlen Mátét 1533-ban néhainak mondják (WassLtReg 656. sz.), és nem azonosítható azzal a Mátéval, aki 1555-ben ugyancsak néhai, de özvegyének ekkor - hihetőleg nemrég meghalt férjétől még csak három év körüli gyermeke volt (KmJkv II. 5433. sz.). Nem helyezhető el a családfán az a Lökös Tamás sem, aki a kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvének 1440. VIII. 4-i bejegyzése szerint (KmJkv I. 263. sz.) Mihály fia lenne. Minthogy a bejegyzés rendkívül hevenyészett, szűkszavú, nehezen értelmezhető és rosszul olvasható (eredetije: DL 36390. p. 57, nr. 1.), emellett pedig minden bizonnyal a bevallással egyidejűleg sebtében készült, valószínűleg tévesen adatolja Lökös Tamás származását, aki valójában Lökösnek a fia. A leszármazási adatok mellett ezt igazolja Váraskeszi Lépes Loránd erdélyi alvajda egy 1434-es mandátuma is, amely Lökös fiát, Tamást, a kolozsmonostori konvent erre adott válasza pedig már Lökös Tamást említi (WassLtReg 426-427. sz., 1434. V 2. és 1434. V. 7.), „Lökös/Lökösi" Tamást tehát apja után nevezték olykor ekképpen, akárcsak testvéreit, és 1404. XI. 19.-1455. X. 15. között folyamatosan említik a családi levéltár oklevelei (WassLtReg 258, 453. sz. Testvérei „Lökös/Lökösi" nevére lásd pl. WassLtReg 408. sz., 1430. VIII. 26.; HOkm V. 248-249, 1451. II. 5.). 14

1 KmJkv II. 5152. sz. (1552. VI. 2.) 14

2 KmJkv II. 5380. sz. (1555. VI. 16.). Márta korábban Baranyai Gergely felesége (KmJkv II. 5387. sz., 1555. VI. 25.). Simon esetében nem lehet eldönteni, hogy vajon a cegei Wass családhoz vagy a Kolozs megyei vármegyei Wass családok egyikéhez (Csánki V. 626-627) tartozott-e. 14

3 Báthori Kristóf királyi könyve 1580-1581. Mutatókkal és jegyzetekkel regesztákban közzéteszi Fejér Tamás, Rácz Etelka, Szász Anikó. Kvár 2003. (Erdélyi Történelmi Adatok VII. 2.) 14. sz. (1578. X. 16.); Wass cs lt, 1590: XVI/19. 14

4 Wass cs lt, 1633. 2118. sz. Szentegyedi Vass Márta nemesasszony, Szabó András (egregius) özvegye 1633-ban tartott tanúvallomás szerint akkor 60 éves, tehát a 16. szd. utolsó harmadában születhetett. Demeter leánya és Wass Balázs húga? (Wass cs lt, 1628: XVI/25.) M

5 Wass cs lt, 4869. sz. 14

6 Talán Wass György Kolozs megyei ispán anyja. Keltezetlen irat a Wass család középkori oklevelei között (Huszti Registrumában a VII/15. sz. irat, 2003-ban a KvNLt-ban a Wass család középkori oklevelei között 475-ös számmal jelölve), mely az 1560-as évekre datálható. (Vö. Kádár-Tagányi VII. 280.)