W. Kovács András - Valentiny Antal: A Wass család cegei levéltára. Kolozsvár 2006.
- 1429-ben leánynegyed kiadását helyezték kilátásba. 14 3 Egy évvel később már a birtokok egyharmadát ígérték Györgyfalvi Imrének, testvérének, Péternek és mindkettőjük utódainak. 14 4 Valamit vissza is szerezhettek birtokaikból, mert 1439-ben Lökös Tamás és említett Györgyfalvi Péter fia: Miklós a Győr vármegyei Borbatelkét, amelyet távoli fekvése miatt nem tudtak megvédeni, ideiglenesen átadta Hédervári Lőrinc nádornak (1437-1447). 145 1451-ben azonban Tamás (Lökös fia) átengedte az asszonyfalvi Ispánoknak és a Felpécieknek a meghatározhatatlan időpontban szerzett, már említett Csőt és Szerecsenyt 146 (Veszprém vm), illetve a Győr vármegyei Borbát és a Győr s Veszprém vármegyék határán fekvő Bodontelkét. 14 7 Ezzel a Wass család dunántúli kötődései végérvényesen megszűntek. A birtokokkal valójában nem tudtak mit kezdeni, és nyilván azért adtak túl rajtuk, mert nem birkózhattak meg a nagy távolságból fakadó nehézségekkel. Az erdélyi birtokállomány alakulása a 15. században A 14. században még a család kezén levő erdélyi birtokok közül néhány idővel kikerült a Wassok kezéből. Ennek lefolyása nem minden esetben ismeretes. Diós például a 15. század közepére már átkerült a Budai, Keresztúri és Gesztrágyi családokhoz, 14 8 és emiatt Wass Domokosnak már csak felesége, Keresztúri Margit révén volt benne részesedése rövid ideig, 14 9 Keszű pedig ekkortájt már a Györgyfalvi, a szentegyedi Székely és más családok kezén volt. 15 0 Boncnyíresnek a család által birtokolt részét 1465-ben Wass Domokos adta át Nyíresi Mihálynak, azok leszármazottjának, akiktől azt a Wassok még 1318-ban vásárolták meg. 15 1 Cegei Lökös Tamás 1449-ben kapta meg a Bethlenektől benépesítés végett a Szentgothárdtól nem messze fekvő, de már Kolozs megyei Bozkútot. 15 2 A középkor vége felé a Wassoknak Szentegyed, Cege, Szentgothárd, Pulyon, Szentiván, Mohaly és Szilvás Doboka vármegyei birtokokban volt változó nagyságú részük; 1497-ben ezekben a helységekben osztozott meg Wass Domokos nyolc gyermekével. 15 3 A középkori magyar nemes fiai egyenlő mértékben részesedtek az apai birtokból (nem létezett tehát a Nyugat-Európában ismeretes primogenitúra), a leányok pedig a birtok negyedrészén osztoztak egymás között (olykor azonban csak elvben, mert pénzben fizették ki őket). Emiatt, ha egy ágban több fiú volt, a birtok többfelé oszlott, tehát az illető ág elszegényedett. Ha ellenben egy ág fiutódok hiányában kihalt, az ősi birtokot a többi ágon még 14 3 WassLtReg 395. sz. (1429. V. 23.) M 4 WassLtReg 408. sz. (1430. VIII. 26.) 14 5 KmJkv II. 167. sz. (1439. XII. 28.) A birtokosok, a Wass családbeli Lökös Tamás és Györgyfalvi Miklós nyilatkozata szerint rosszakaróik azt terjesztették, hogy elhunytak az előbbeni pestis idején. 14 6 HOkm IV. 364-365. (1451. II. 5.) 14 7 HOkm V. 248-249. (1451. II. 5.) 14 8 Csánki V. 346; KmJkv I. 554. sz. (1446. I. 24.); KmJkv I. 1219. sz. (1455. VIII. 29.); KmJkv I. 1310. sz. (1458. IX. 29. e.); KmJkv II. 2948. sz. (1495. IV. 1.) 14 9 KmJkv I. 1538. sz. (1461. IV. 13.) 15 0 Csánki V. 367-368; KmJkv I. 2212. sz., 2257. sz. 15 1 WassLtReg 461. sz. (1465. VI. 26.) 15 2 WassLtReg 440. sz. (1449. III. 9.). - Bozkút fekvésére lásd Csánki V. 338; KmJkv I. 62. sz. 15 3 WassLtReg 492. sz. (1497. III. 30.)
