W. Kovács András - Valentiny Antal: A Wass család cegei levéltára. Kolozsvár 2006.
Kálton Acél Jánosnak is része volt, de 1344-ben a Vas vármegyei Pese, Gulács és Bőd birtokokkal együtt eladta testvérének, Veres Péternek, 12 9 akit az oklevelek - lakóhelye után káltházinak is neveztek. 13 0 Testvérei 1354-ben eltiltották káltházi birtokrészük elidegenítésétől, 13 1 és a feszültség közöttük a későbbiekben is észlelhető. Veres Péter fia: András győri kanonok és testvére, Miklós 1388-ban zálogba vették a Pok nembéliek három tagjától - akikkel valamiféle atyafiságban állottak - a Veszprém vár132 133 megyei Vanyolát, amit majd 1395-ben meg is vásároltak. Veres Péter ága dunántúlinak is mondható, mert őt magát és unokáját is, Veres 13 4 Pétert (aki Veres Miklós fia) bankháziként emlegették. 13 5 Ez az ág szerezte meg valamikor a Veszprém vármegyei Csőt és Szerecsenyt is, de a birtoklásukról csak későbben, a 15. század közepén szerzünk tudomást, amikor az Erdélyben maradt atyafiak eladták azokat. 13 6 A dunántúli ág Veres Péter unokájának, ugyancsak Veres Péternek halálával már 1429 előtt kihalt. 13 7 Ezt támasztja alá az is, hogy az Erdélyben élő Wass Lökös fiai 1429 januárjában eltiltották Zsigmond királyt Borba, Vanyola, Bank, Szerecseny eladományozásától, nyilván azért, mert félő volt, hogy új birtokosok kezéből lehetetlen lesz visszaszerezni. 13 8 A birtokjogok védelme egyre sürgetőbbé vált, és szentegyedi Tamás (aki olykor Lökös Tamás néven fordul elő, és Lökös egyik fiával azonosítható) a győri káptalannal 1429-ben átíratta I. Lajos király 1360. augusztus 20-i oklevelét Borbatelek adományozásáról. 13 9 A birtokok azonban (Borba, Bankháza [= Káltháza], Vanyola, Szerecseny és Bodontelke) mégis Zsigmond királyra szállottak, 14 0 és ezeket id. Rozgonyi István temesi (1427-1438) és győri ispán (1422-1439) 13 1 1430-ban magszakadás címén le is foglalta. 14 2 A rokonság erdélyi tagjai (Lökös fiai) kísérletet tettek visszaszerzésükre, és ezzel nővérük fiát, Györgyfalvi Imrét bízták meg. Neki - siker esetén 12 9 WassLtReg 73. sz. (1344. VIII. 13.) Acél János erdélyi birtokokat (Keszű, Szentegyed) kapott Veres Pétertől. - Lásd még Engel: Térkép (Pöse, Gulács) és Csánki II. 739, 751-752, 785 (Bőd, Gulács, Pese). Acél János és testvére, Veres Péter 1347-ben Gulácsot átadják a Káldiaknak, akik ígéretet tettek arra vonatkozóan, hogy támogatni fogják a Wassokat a Pese nemzetségbeli Jácint (Achynthus quondam de genere Pese) birtokainak megszerzésében (AOkm V. 95-97, 1347. VI. 22.). 13 0 WassLtReg 149. sz. (1368. V. 15-17. között.) 13 1 WassLtReg 103. sz. (1354. I. 25.) 13 2 WassLtReg 194. sz. (1388. XI. 19.) Bár Vanyola birtok zálogba vetőit (Miklós, Jakab, Gyuke) sem Karácsonyi, sem Engel nem szerepelteti a Pok nemzetség tagjai között (Karácsonyi: Nemzetségek. 897. kk; Engel: Genealógia), mégis valószínű, hogy ide tartoznak. A birtokot a Wassoknak „nepotibus suis" - adják el. - Lásd még Csánki III. 258-259. és Engel: Térkép (Vanyola). 13 3 WassLtReg 227. sz. (1395. VIII. 5.) 13 4 WassLtReg 377. sz. (1427. II. 5.) 13 5 Bankháza Káltházával azonos. Id. Veres Péterre lásd WassLtReg 194. sz. (1390. V. 25.), 250. sz. (1401. III. 13.) - Ifj. Veres Péterre: WassLtReg 377. sz. (1427. II. 5.) 13 6 HOkm IV. 364-365. (1451. II. 5.); Szerecsenyt olykor Győr vármegyéhez számították: Csánki III. 289. (a megye birtokosait tárgyaló részben, Vas cs. alatt), 560. és Györffy II. 653. - Cső birtokra lásd Csánki III. 225. 13 7 WassLtReg 402. sz. (1430. IV. 8.) 13 8 WassLtReg 391. sz. (1429. I. 12.) 13 9 WassLtReg 392. sz. (1429. I. 13.) ^ WassLtReg 395. sz. (1429. V. 23.) 14 1 Engel: Archontológia I. 133, 204. 14 2 WassLtReg 402. sz. (1430. IV. 8.).