W. Kovács András - Valentiny Antal: A Wass család cegei levéltára. Kolozsvár 2006.

János testvérének, id. Wass Miklós csicsói várnagynak a fiai is részesek voltak. János fiai Cege, Szentiván, Szilvás és Szentgothárd felét oszthatták fel maguk között, mert ezekben valószínűleg még id. Wass Miklós fiai is részesedtek, de Jakab fiai már nem, mivel utóbbiak a maguk részét még 1349-ben Wass János fiainak adták el.

10

4 Ideiglenesen más birtokok is kerültek egyes családtagok kezébe. Wass Miklós (Csente János nővérének a férje) 1357-ben megpróbálta magát beiktattatni a Fehér vármegyei Jácintosba,

10

5 amelyet ekkor a Dobokaiak birtokoltak.

10

6 Csente János Dobokai Erzsébetnek volt a férje,

10

7 és talán ezzel a sógorsággal magyarázható Wass Miklós Jácintos feletti jogigénye, amelyet azonban nem sikerült érvényesítenie. Emellett fennmaradt egy olyan oklevél is, melyben ifj. Wass Miklós 1362-ben azt állította, hogy az ő apja, János megszerezte a belső-szolnoki Oszvajt és Csobánkát.

10

8 E két birtok az Aba nemzetségbeli Csente Jánosé volt, akinek fia ezt valószínűleg Elefánti Dezsőnek adta el.

10

9 Utóbbi fia, Elefánti Mihály 1362-ben a Bebekeknek adta tovább. Wass Miklós jogot formált ugyan a két birtokra és tiltakozott az adásvétel ellen,

11

0 de eredmény nélkül, mert nem sikerült megszereznie azokat. Ennek a Wass Miklósnak a fiai Wass László, István, Pál és János) 1356-ban anyjuk testvérétől, Csente Jánostól kapták ajándékba a belső-szolnoki Borzova hegyet (melyen később hasonnevű település jött létre) és Hosszúmezőt,

11

1 de utóbb ezeket nem találjuk a család kezén. Ideiglenesen, valószínűleg zálogjogon birtokolta Veres Péter a Torda vármegyei Mikest 1357-ben,

11

2 illetve Wass László (Dezső fia) a Kolozs megyei (Oláh)gyérest 1377-ben,

11

3 illetve Mihály (id. cegei Wass Miklós fia) a belső-szolnoki Giroltot.

11

4 Ugyancsak zálogként szereztek részt a Wassok a Szentiván melletti Császáriban MD-ban,

11

5 de ezt id. Wass Balázs 1507-ben továbbadta a Kendieknek.

11

6 Új szerzeményekre nem sikerült szert tenniük, és ezt onnan is lehet tudni, hogy a dunántúli rokon, Péter (Veres Miklós fia, Veres Péter unokája) 1423-ban erdélyi rokonait, Lökös négy fiát csak a korábban is a család kezén levő Szentegyed, Cege, Szentgotthárd, Pulyon, Szentiván, Mohaly, Szilvás, Nyíres (Doboka vm), Keszű, Diós és Ryua birtokok (Kolozs vm) elidegenítésétől, illetve maguk között történő felosztásától tiltotta.

11

7 Erdélyben tehát ekkoriban ezek voltak a rokonság kezén, de egyesek közülük nem sokkal ezután átvándoroltak más családok birtokába. 10

4 WassLtReg 90. sz. (1349. I. 13.) ^ WassLtReg 111. sz. (1357. V. 4.), 112. sz. (1357. V. 12.) 10

6 Iczkovits Emma: Az erdélyi Fehér megye a középkorban. Bp. 1939. (Település- és népiségtörténeti értekezések 2.) 50. 10

7 Karácsonyi: Nemzetségek 796. ^ WassLtReg 128. sz. (1362. I. 25.) 10

9 Kádár-Tagányi II. 56, 446. - Oszvaj 1358-ban az Elefántiak birtoka (WassLtReg 118. sz., 1358. III. 27.). 11

0 WassLtReg 128. sz. (1362. I. 25.) m WassLtReg 110. sz. (1356. XI. 4.) 11

2 WassLtReg 113. sz. (1357. VI. 2.) 11

3 DocRomHist C, XV. 346-348. (1377. XI. 20.) 11

4 ZsOkl I. 2966. sz. (1393. VI. 3.) 11

5 ZsOkl IV. 806. sz. (1413. VII. 1.) 11

6 WassLtReg 537. sz. (1507. IV. 15.), 545. sz. (1508. IX. 18.) 11

7 WassLtReg 369. sz. (1423. V. 28.)