W. Kovács András - Valentiny Antal: A Wass család cegei levéltára. Kolozsvár 2006.
kab fiai - Mihály, Miklós, Tamás és Jakab - Szentgotthárd, Cege, Szentiván és Szilvás birtokokban levő részüket eladták Wass János még életben levő hét fiának. 9 5 Szentegyed, Nyíres és Pulyon birtokokban levő részeik a kezükben maradhattak, de további sorsukról nem tájékoztatnak a családi levéltár oklevelei, mert a közös birtoklás ezzel az adásvétellel jórészt megszűnt. A négy testvér egyike, Mihály talán azonos azzal a szentegyedi Jakab fia: Mihállyal, akit 1367-1372 között Doboka vármegye szolgabírájának mondanak. 9 6 A Wassok erdélyi birtokállományának további fejlődéséről jó tájékoztatást nyújtanak a fennmaradt osztálylevelek. 1362-ben Wass János akkor életben levő hét fia (és örököseik) osztozkodtak. Az összes, tehát még az egyes családtagok szolgálata jutalmaként szerzett és így elvben csak a megadományozott örököseit illető birtokokat is felosztották hét részre. Ekkor a következő birtokokat találjuk a család kezén: Cege, Keresztes, Mohaly, Nyíres, Pulyon, Szentegyed, Szentgothárd, Szentiván, Szilvás (Doboka vármegye) és Keszű (Kolozs vármegye). 9 7 Ezek közül csak Keszűről nem tudjuk, hogy mikor szerezték meg, de 1354-ben Emuchot, a család egyik ősét, aki valószínűleg a 13. században élt, keszüinek mondják. 9 8 Keszűben még a 15. században is része volt a családnak. 9 9 Keresztest, a Szentiván melletti egykori falut János fia: Acél János kapta adományként I. Lajos királytól 1353-ban, 10 0 de felét már 1351-ben zálogba vette Miklós nevű testvérével közösen. Az 1372. évi újabb birtokosztály során ugyanezeken kívül a Kolozs megyei Dióst és a mára elnéptelenedett Ryua birtokot is felosztották. 10 2 Dióst - más kisebb birtokokkal együtt - ifj. Wass Miklós vette zálogba a század derekán, 10 3 Ryuáról pedig nem állapítható meg, hogy mikor került a család kezébe. Megjegyzendő, hogy ennek az osztálynak az alkalmával csak Mohaly, Keszű és Ryua/Riua birtokok voltak egészében János fiainak kezén (Mohaly királyi adományból, az utóbbi kettő talán vásárlás útján jutott hozzájuk), Szentegyed, Nyíres, Pulyon birtokokban csak harmadnyi részük volt, mert azokban Jakab fiai és 9 5 WassLtReg 90. sz. (1349. I. 13.) 9 6 WassLtReg 146. sz. (1367. VI. 29.), 159. sz. (1372. IV. 6.); Wertner Mór: Adalékok a XIV. századbeli magyar világi archontológiához. TTár VIII(1907). 4. - Talán ennek a Szentegyedi Mihálynak a fia az az András, aki 1398-ban és 1419-ben Doboka vármegye szolgabírája, és akit Engel a Wass családhoz kapcsol (Engel: Genealógia, Vas család). Lásd WassLtReg 232. sz., 1398. X. 22.; ZsOkl VII. 12, 743; WassLtReg 361. sz. A Wassok és ez az ág (minden jel szerint Csoma fia: Jakab utódai) valószínűleg egy tőről fakadnak, de utóbbiakat helyesebb Szentegyediekként megnevezni, egyrészt mert az oklevelekben ekként szerepelnek, másrészt 1349 után már külön családnak tekinthetők. Talán ehhez a Szentegyedi-rokonsághoz kapcsolható az 1420-ban megjelenő Szentegyedi Péter fia: Gergely is (ZsOkl VII. 1975. sz., 1420. VII. 16.), akit Engel tévesen sorol a cegei Wassokhoz. 9 7 DocRomHist C. XII. 102-103. (1362. IX. 22.) 9 9 WassLtReg 103. sz. (1354. I. 25.) 9 9 1366-ban János fia: Lászlót is keszüinek mondják: WassLtReg 142. sz. (1366. X. 13.), akárcsak fiát, Lököst - ZsOkl IV. 894. sz. (1413. VII. 21.) - és unokáját, Antalt (WassLtReg 374. sz., 1426. XII. 29.). Keszűn része volt még Wass Dezső fiának, Lászlónak is: WassLtReg 216. sz. (1392. X. 22.) és (Wass) Lökös Veronikának, aki ezeket a Györgyfalviaknak adta el (KmJkv I. 2212. sz., 1476. VI. 13.; Csánki V. 591). 10 0 DocRomHist C. X. 201-203. (1353. IV. 3.) 10 1 WassLtReg 94. sz. (1351. IX. 29.) ^ WassLtReg 162. sz. (1372. IV. 15.) Ryua lokalizálására lásd WassLtReg 193. sz. (1386. II. 7.) 10 3 Paptelek, Csernek, Balog-Jánostelke: WassLtReg 95. sz. (1351. XI. 18.) - Diós: DocRomHist C. X. 378-379. (1355. XI. 29.); DocRomHist C. XI. 466-467. (1360. I. 3.) - Diós és Balog-Jánostelke: WassLtReg 132. sz. (1364. VIII. 1.)
