W. Kovács András - Valentiny Antal: A Wass család cegei levéltára. Kolozsvár 2006.

lyeket erdőnek, harasztnak, ligetnek vagy bereknek neveztek, és olykor a bennük honos, jel­legzetes fanem alapján különböztették meg. 3 2 Ilyen volt például Szentgothárd és Gyeke kö­zött a Kőriserdő és a Gyepeserdő, 3 3 a Hársas 3 4 Szentiván mellett, a Torliget, a Tyuk­szóberke és a Muharerdő Szentivánon, 3 5 a Vágottcseije és Bonciberek Pulyonban, 3 6 a Láposerdő (vagy Láposcserje) Szentgotthárd és Gyeke 3 7 között, a Kisvincoló Cegén. 3 8 Er­dőt említenek még Szilváson, 3 9 a Szentgothárddal szomszédos Légen közelében 4 0 és Mohalyon. Ez utóbbit szántói Lack György mikolai, marói és szombattelki részeg román jobbágyai - Doboka megye hatóságának 1448-as vizsgálata szerint - felgyújtották és telje­sen elhamvasztották. 4 1 A területet számos patak szabdalta, mint az Omboz-patak, Bogács-patak 4 2 vagy a Cegén keresztülfolyó Sugópatak. 4 3 Ezek mellett Vízszilváson keresztülfolyt a Kis-Szamos (régi nevén Vízszamos). 4 4 A táj jellegzetességét a ma is meglévő halastavak adták, amelyek közül a legfontosabb a Szarvastópataka által táplált 4 5 Szarvastó volt (ez a cegei Hódostó ré­gebbi neve). 4 6 Eredetileg három tóágból állott (Szarvastó, Büdöstó, Tisztató). 4 7 A Wass-levéltár középkori adatai szerint halastó volt Császáriban, 4 8 a Cege melletti Göcön (Hódostó), 4 9 Légen mellett (a Gyékényestó), 5 0 a Kolozs vármegyei Méhesen, 5 1 Szentegye­3 2 Tonk: i. m. 26; Györffy II. 44. 3 3 Kőriserdő és Gyepeserdő legkorábbi előfordulása: WassLtReg 19. sz. (1326. IV. 25.) 3 4 Hassas: WassLtReg 439. sz. (1448. VIII. 13.) 3 6 WassLtReg 19. sz. (1326. IV. 25.) 3 6 Wagothchere és Bonczyberek: WassLtReg 568. sz. (1511. XI. 29.) 3 7 A Laposyerdew valószínűleg Szentgothárd közelében fekhetett, mert használatától a Wassokat a település déli szomszédai, az ősi Jankafiak, Pete, Légen és Palatka birtokosai tiltották el (WassLtReg 405. sz., 1430. V. 4.), később pedig a Laapws chereye erdőért a Gyekén birtokos szentkirályi Gesztrágyi László perelte Wass Balázst (WassLtReg 613. sz., 1516. I. 15.; 622. sz., 1516. X. 11.), 1513-ban pedig Szentgothárdon említenek Laposerdewfew nevű szántóföldet (WassLtReg 595. sz., 1513. VII. 29.). 3 8 Kyswynczolo: WassLtReg 534. sz. (1507. III. 10.) 3 9 WassLtReg 441. sz. (1449. XII. 2.), 552. sz. (1509. X. 16.) 4 0 WassLtReg 382. sz. (1427. XII. 30.) 4 1 A jobbágyok állítólag „repleti vino et crapulati, ex preconcepta rancoris malitia" cselekedtek (WassLtReg 438. sz., 1448. IV. 30.). 4 2 WassLtReg 38. sz. (1336. IV. 7.); Györffy II. 44. 4 3 Swgopathak: WassLtReg 520. sz. (1504. VI. 26.) 4 4 KmJkv I. 340. sz. (1441. VII. 20.); WassLtReg 486. sz. (1494. X. 14.), 492. sz. (1497. III. 30.); KmJkv II. 3068. sz. (1498. IX. 16.); WassLtReg 552. sz. (1509. X. 16.) 4 6 WassLtReg 520. sz. (1504. VI. 26.) 4 6 Szarvastó neve Cege és Szentiván (WassLtReg 19. sz., 1326. IV. 25.), Gyeke (CDTrans II. 644. sz., 1329. IV. 10.) és Szentgothárd határjárásában (CDTrans II. 889. sz., 1336. IV. 5. u.) is szere­pel; 1390-ben Cegéhez tartozott, és a Wassok birtokolták (WassLtReg 203. sz., 1390. XI. 8.). Halasta­vat említenek még Szentiván Szék felőli határában (KmJkv II. 2968. sz., 1495. VII. 11.), illetve Cege és a szomszédos Göc között, amelyben akkoriban kisebb halakat lehetett fogni (WassLtReg 217. sz., 1392. XII. 14.). Ez utóbbi tó halászóhely volt később is (WassLtReg 520. sz., 1504. VI. 26.). - Más, név nélkül említett halastó Cegén: 640. sz. [1525. I. 1. után?] 4 7 Györffy II. 44. 7. jegyzet. 4 8 WassLtReg 663. sz. (1538. V. 14.) 4 9 WassLtReg 217. sz. (1392. XII. 14.), 649. sz. (1530. IV. 26.), 663. sz. (1538. V. 14.) 5 0 WassLtReg 638. sz. (1523. XII. 23.) 5 1 WassLtReg 659. sz. (1534. XI. 27.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom