W. Kovács András - Valentiny Antal: A Wass család cegei levéltára. Kolozsvár 2006.

tizálást és a reprezentációt továbbra is vállalni kellett, akárcsak sok más költséget - például a gyermekek külföldi taníttatását vagy a kastély népes belső személyzetének fenntartását. Létkérdés lett tehát a fizetett állami vagy megyei tisztviselői állás. Bevonulásuk az államapparátusba egyben a nagypolitikából való kiszorulást is jelzi. Életmódjukat tekintve elmondható, hogy néhányan a gazdasági élet szereplőivé váltak, de többségük inkább saját birtokán gazdálkodott, politizáltak a megyében (megszerezték a végrehajtó hatalom egy-egy pozícióját) vagy a fővárosban, és Kolozsváron társasági életet éltek. Amikor birtokaikon tartózkodtak, mindennapi életük továbbra is a kastély körül szerveződött, amelyeket a 19. század második felétől fokozatosan átalakították, nagyobbították, kényelmesebbé tették. A fentiek illusztrálására elégséges néhány adatot felvonultatni. Wass Samu (f1879) az 1848 utáni években, amerikai emigrációjában lényegében ugyancsak polgári életformát élt, miután bekapcsolódott az aranykitermelésbe. Itthon, tapasztalatait és kapcsolatait felhasználva próbált tőkés vállalkozást indítani, ám kísérlete - valószínűleg pénz híján - megbukott. Később birtokait fiának engedte át, és ő maga országgyűlési képviselőséget vállalt, fia, Jenő (f 1911) pedig Szolnok-Doboka vármegye állandó bizottmányának tagja. Wass Béla (f1936) Szolnok-Doboka vármegye főispánja lett, később a Szamosvölgyi Vasút igazgatósági tagja és az Erdélyi Bank alelnöke, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke. A változás jól követhető a Wassok házasodási körében is. Míg a korábbi századokban a házasfelek az arisztokraták vagy legalábbis a velük egyenrangú birtokos társadalom köréből kerültek ki, az új viszonyok között a házastársak kisbirtokos nemesi családok vagy a Habsburg Monarchia soknemzetiségű vezetőrétegeinek és Németország nagypolgárságának képviselői, de szép számmal akadnak közöttük magas beosztású állami hivatalnokok, diplomaták, hivatásos katonák vagy éppenséggel polgári foglalkozást űzők.

44

9 Az iskoláztatás ugyancsak igazodik a modern követelményekhez: Wass Béla a hohenheimi mezőgazdasági főiskolán, fia, Endre (f1975) a mosonmagyaróvári és a budapesti mezőgazdasági főiskolán, Wass Albert (f 1998) a debreceni Gazdasági Akadémián tanult, Wass Mária (f1916) a lausanne-i egyetem bölcsészettudományi karán, Wass Ilona (f1950) pedig Lipcsében zenét tanult. A modernizációt végül a demográfia is jelzi: a gyermekszaporulat a 19. század elejétől fogva látványosan megcsappan, ami nyilván az orvosi ellátás javulásával, az eredményes születésszabályozással, illetve a csecsemő- és gyermekhalandóság csökkenésével függ össze. Wass Ádám gróf (f1776) két fia alapította meg a családnak azokat az ágait, amelyek a 20. századot is megérték. 44

9 Wass Ádám (f1893) leánytestvérei kisbirtokos nemesek feleségei lettek; Wass Olivér (f1932) egy gazdag gyáriparos özvegyét, a nagy vagyont öröklő Rosa Lorenzet vette nőül, második felesége az ugyancsak polgári életmódot élő Jagodics Vilma. Wass Minka (f1911) férje a nagybirtokos családból származó, de vagyontalan és Pesten újságírásból csak tengődve élő br. Jósika Kálmán, Wass György (f 1925) zeneszerző felesége a svéd ápolónő, Larsen Signe. Wass Irma (f1947) és Wass Erzsébet (f 1947) egyaránt hivatásos katonához mentek feleségül, és utóbbi karrier olykor csak meglehetősen szerény megélhetést biztosított. Wass Ilona (f1950) és Wass Albert író (f1998) házastársai a vagyonos németországi polgárcsalád, a Siemersek közül került ki.