W. Kovács András - Valentiny Antal: A Wass család cegei levéltára. Kolozsvár 2006.

1503-ban hivatalos vizsgálat alkalmával tanúskodó jobbágyaik a hitélet helyi eseményeivel határozták meg a történések vitatott idejét: azt, hogy Wass Balázs először elkésett, mert akkor jelent meg, „amikor a Boldogságos Szűz üdvözletére adtak jelt," és másnap reggel elment „napkeltekor, mikor a misére másodszor harangoztak".

21

5 Az erdélyi fejedelemségben Az összeomlott középkori magyar királyság romjaiból szerveződő erdélyi fejedelemség létrejötte a 16. század közepén gyökeresen új helyzetet teremtett, és a vajdasági idők helyi vezető családai előtt megnyitotta az utat a politikai hatalomban való részesedéshez. Az új Zápolya-királyság politikai vezetőrétege a Mohács előtti Magyarország elitjéből Erdélybe sodródottakból és az olyan helyi tehetősebb családok tagjaiból toborzódott, mint amilyennek a Wass família is számított a kor erdélyi társadalmában. És a Wassok éltek is a történelem felkínálta lehetőséggel. Minthogy pedig a kezdeti időszak kíméletlen hatalmi harcait szerencsésen túlélték, a 17. század folyamán a fejedelmi hatalom támaszaként nemcsak a család társadalmi elismertsége, súlya, tekintélye öregbedett, hanem birtokait is sikerült gyarapítani új adományokkal és jó házasságokkal. Hosszú idő után Wass György (ifjabb cegei Wass János fia)

21

6 volt az első a családban, aki a megyei élet kereteiből kiemelkedve politikai szerepet vállalt. Karrierje az 1560-as években indulhatott: 1569-ben János Zsigmond (1556-1571) familiárisának mondják, aki urával Magyarországra ment, és emiatt pereit elhalasztották.

21

7 Báthori István fejedelem (1571-1586) 1573-ban Kolozs vármegye ispánjává nevezte ki,

218 1585-ben pedig ő vitte el Erdély adóját a Portára.

21

9 Báthori Zsigmond (1588-1597, 1598-1599, 1601-1602) bizalmasaként 1590-től az Észak-Erdély birtoklása szempontjából kulcsfontosságú Szamosújvár (Belső-Szolnok vm) kapitánya (1594-ig)

22

0 és 1593. május 1-jétől fejedelmi tanácsos,

22

1 1594-ben a Besztercéhez tartozó szász falvak dézsmaszedője.

22

2 Részese lett Kendi Sándor (f1594) törökbarát szerveződésének, amely ellejavairól készült leltárban is. - Lásd Esterházy János: A kolozsvári boldog-asszonyról címzett domonkosok, jelenleg ferencziek egyházának története és építészeti leírása. Magyar Sion IV(1866). 577. A leltár 18. szd.-i másolata megtalálható a Wass cs lt-ban is (DF 255404). 21

5 WassLtReg 516. sz. (1503. V. 4.) 21

6 Wass cs lt, 1587: X/28; Lázár Sz XXI(1887). 520. A Századok folyóiratból itt idézett hely Lázár Miklós folytatásban megjelent Erdély főispánjai (1540-1711) c. tanulmányából való; a Wass családra az alábbi részek vonatkoznak: Sz XXI(1887). 520-521, 714 (az „öreg" és a naplóíró Wass György); XXII(1888). 626 (Wass Ferenc); 739 (Wass Dániel); 928 (Wass János). 2°

7 Wass cs lt, 1569: XXXIII/18: aule nostre familiaris. 21

8 Wass cs lt, 1573. II. 28.: LXIX/1. Tisztségét haláláig viselte. Lásd 1576: Berger: Bistritz 4207. sz.; Wass cs lt, 1579: XXV/11; 1580: XXV/19; 1588: XL/253; 1593: XXV/41. stb., hivatala mellé megkapta Beresztelke (Torda vm) tizedjövedelmét (Wass cs lt, 1585: XL/252). 21

9 Wass cs lt, 1585: XL/253; Lázár Sz XXI(1887). 520; Bíró Vencel: Erdély követei a Portán. Kvár 1921. 115; Berger: Bistritz III. 5430. sz. (1585. IX. 15.) 22

0 Wass cs lt, 1592: XL/257; uo. 1594: XL/258; Balogh: Kőfaragó műhelyek 335. 22

1 Szilágyi Sándor: Szamosközy István történeti maradványai. Pótlékul az Akadémia által kiadott összes műveihez. TTár 1889. 33. 22

2 decimator possessionum [...]. Saxonicalium ad civitatem [...] Bistriciensem pertinentem: Szeben város és a Szász Nemzet levéltára, Bischofsurkunden 286. sz. (1594. II. 6.), jelenleg a Szeben