W. Kovács András - Valentiny Antal: A Wass család cegei levéltára. Kolozsvár 2006.
EMLÉKEZTETŐ A SOROZAT ÚJRAINDULÁSAKOR AZ ERDÉLYI HISTÓRIA MAJDANI KUTATÓI RÉSZÉRE A kötet, melyet az olvasó kezében tart, maga is igazolja a sokszázados latin szólásmondás máig tartó érvényességét: Habent sua fata libelli. Vagyis a könyveknek végzetszerűen meghatározott a sorsuk. Ez a kiadvány azonban annak is bizonyítékául szolgálhat, hogy a tudományos kutatások területén a sikernek mindennél fontosabb meghatározója és nélkülözhetetlen előfeltétele a távlatos és szilárd koncepció, valamint az erre alapozott tervszerű, kitartó munka. Ezek hiányában viharos történeti korszakok váratlan fordulatai között a legjobb tervek is zátonyra futhatnak, és megvalósulás helyett szertefoszlanak. A szilárdan megalapozott, távlatokat nyitó koncepciók viszont úgy működhetnek, mint az iránytű a végtelen tengeren hajózók kezében. A Wass család levéltárát ismertető kötet megvalósulásának viszontagságos históriája egyben az erdélyi tudománytörténetnek egyszerre szomorú és felemelő tanulságokkal szolgáló, napjainkba is átnyúló fejezete. Úgy gondolom, hogy érdemes és éppen most az ideje rögzíteni a nem mindennapi történet részleteit, mielőtt a szereplők kihalásával a tények is el nem merülnek a feledés homályában. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület szakemberei egymást követő három nemzedékének az érdeme, hogy három főhatalom- és két gyökeres társadalmi változás zűrzavarai, valamint a levéltárügy gyakorlati és tudományos szakkérdéseit az államvédelem problémájaként kezelő kommunista diktatúra ellenére, félszázados keserves vajúdás után, ma az ország és a nagyvilág minden szakemberének rendelkezésére bocsátható egy nyolcszáz éves családi levéltár szakszerű ismertető kötete. Az erdélyi magyar történetkutatás és levéltárvédelem 1941-ben kidolgozott koncepciója kiemelten előírta az Egyesület őrizetére bízott magánlevéltárak anyagának feltárását a kutatás számára, és szorgalmazta a rendezések összehangolását az alapkutatási témákkal. A Wass-levéltár ismertetése és az erdélyi középkori okmánytár munkálatai kezdettől fogva szorosan összekapcsolódtak. A Wassok középkori okleveleinek regesztái már készen álltak az ismertető számára, a kiadatlan oklevelek másolása is lendületesen haladt, amikor e munkálatok leglelkesebb munkása, az első nemzedék tagja, Valentiny Antal (1883-1948), a ko-