W. Kovács András - Valentiny Antal: A Wass család cegei levéltára. Kolozsvár 2006.

Eredeti, papíron, a szöveg alatt papírfelzetes, zöld viaszba nyomott, címeres pecséttel, Wass cs lt, XL/210 (DF 253094). 563. [1510?. június 4. után] Gyvla-i Valkay Márton és Kyde-i Ispan Máté, Doboka vármegye alispánjai, valamint Kyde-i Eged István és ZenthEged-i Valkay Péter szolgabírák bizonyítják, hogy Bonczyda oppidumban a vármegyei nemességgel együtt tartott ítélőszékükön június 4-én (f. III. p. Corp. Chr.) a nevezett Valkay Péter azt vallotta, hogy előtte Porkolab Domokos (e), Balwanos-i várnagy Czege-i Was Balázstól Byro Balázs, Sarkan Bertalan, Balthasar Simon, Fekethe István, FelJaro Benedek, Fodor Adam, Sarkan Antal, Vyncze Mihály, Paysos Gergely, Kovach Péter, Czeclas Pál özvegye és Czeclas Péter nevű, továbbá Zentheged-i Was Jánostól Simon István, Simon Benedek, Feldwari Albert, Zeky Bálint, Wyda Mihály, Osvald András nevű, ZenthGothard-i KysWas Mihálytól Bozyas László, Enekes Ferenc, Boldisar Balázs, Magyari Fülöp és Sarkan Tamás ZenthGothard-on lakó jobbágyaik részéről ítéletet kívánt. A nevezett Was Balázs, János és Mihály jobbágyaik részéről Porkolab Domokosnak az általuk kitűzött határidőben ítélethozatalt ígértek. A kitűzött határidőben, az arra meghatározott helyen Porkolab Domokos a nevezett jobbágyok ellen az illető szolgabíró előtt a következőket panaszolta el: 1. Az elmúlt évben a nevezett jobbágyok 400 disznójukat a Balwanos várhoz tartozó makkos tölgyerdőbe vitték, de amikor nekik úgy tetszett, a sertéseket az ő urának, a Warad-i püspöknek földjéről a bér megfizetése nélkül hatalmasul elhajtották, amivel neki több mint 50 Ft kárt okoztak. 2. A saját disznókkal együtt a püspök földjéről az ő jobbágyainak és más embereknek 32 disznóját is hatalmaskodva elhajtották, amivel több mint 22 Ft kárt okoztak. 3. A disznók elhajtásakor a püspök földjén egyik jobbágyát elfogták, megverték, megkötözték, és nála levő holmiját rabló módra elvették. Mindezeket Porkolab Domokos kész volt bizonyítani. Ennek hallatán a jobbágyok a következőket felelték: 1. A kondás, akinek a kezére a sertéseket egy bizonyos időre adták, azt üzente, hogy a disznók ott több makkot nem találnak, és éhen vesznek, ha onnan el nem hajtják őket. Ezért mindjárt utánuk mentek, és a sertéseket nem a püspök földjén, hanem Mohal birtok területén - amely saját földesuraik birtoka - kóborolva találták. 2. A püspök jobbágyainak vagy más embereknek disznóit nem hajtották el, és tudtukkal vagy akaratukkal a magukéi közé idegen állat nem került. 3. A disznók hazahajtásakor a püspök egyetlen jobbágyát sem bántalmazták, és semmijét rabló módra el nem vitték, ezért a felperes keresetében ártatlanok. Erre Was Balázs a maga és testvérei részéről úgy rendelkezett, hogy jobbágyaik külön-külön a maguk személyében hetedmagukkal esküdjenek meg vallomásukra. Ha erre megesküsznek, Porkolab Domokos, aki őket rablóknak nevezte, és azt állította, hogy ezt be tudja bizonyítani, de erre nem volt képes, a nevezett jobbágyok vérdíjában (in vivo homagio) marasztaltassék el. Ennek hallatára Porkolab Domokos a jelenlegi ítélőszékhez fellebbezett. Az ítélőszék előtt Vas Balázs megjelent, Porkolab Domokos azonban távol maradt, és nem is képviseltette magát. Ezért az ítélőszék őt három márka bírságban elmarasztalta, Vas Balázs ítéletét a vármegye igazságosnak ismerte el, és elrendelte, hogy a legközelebbi szombaton a jobbágyok ugyanazon szolgabíró előtt Mohal-on Was Balázs ítélete szerint tegyék