W. Kovács András - Valentiny Antal: A Wass család cegei levéltára. Kolozsvár 2006.

rodó birtokaik ellenére még ekkor is a megye és a tartomány tekintélyes családai közé számíthattak, mert Lökös Tamást valamikor 1456 előtt az erdélyi nemesek a királyhoz küldendő követüknek választották. 12 1 Ezen és persze királyi és vajdai emberi megbízatá­sokon kívül nincs tudomásunk arról, hogy a családtagok fontosabb közéleti szerephez ju­tottak volna. Apró-cseprő birtokpereiket intézték, és olykor hatalmaskodtak szomszédaik birtokain. A magyarországi okleveles anyag ismert egyoldalúsága, mint köztudott, onnan ered, hogy írásba általában csak a birtokperes ügyeket foglalták, így a családtagok közül többnyire csak a felnőttkort megért és az öröklésben szerepet játszó férfiakat említik. A források hallgatása miatt feltételezzük, hogy a család birtokain gazdálkodva élte le csendes mindennapjait, amit csak a perek, csetepatéknak minősíthető helyi hatalmasko­dások és a megyei sedriákon, illetve a vajdai kongregációkon való részvétel szakíthattak meg. A rokoni együttélés sem volt mindig konfliktusoktól mentes, 1482-ben Wass István - valószínűleg familiárisaival együtt - megrohanta unokatestvérének, Domokosnak cegei udvarházát, annak feleségét, Gyerőfi Borbálát kegyetlenül megverte és megbecstelenítette. Az indíték talán az lehetett, hogy Domokos Szentgothárd és Mohaly birtokokban új bir­tokosztályt kívánt Istvántól és testvéreitől. 12 2 Az esetből természetesen per lett, de végül a sértett fél, Domokos kiegyezett Istvánnal, akitől elégtételképpen egy fél cegei kúriát ka­pott, aminek fejében ejtette a vádat. 12 3 Tettlegességre persze nemcsak családon belül ke­rült sor: 1510-ben vagy azelőtt Wass István fia: Mihály megölte a szentgothárdi scolasticust, egy bizonyos Imre deákot. 12 4 Egyes ágak kihalására - a családfa tanúsága szerint - a 15. században többször is volt példa. Egyik esetben Wass Mihály fia: László leánykáját, Erzsébetet Mátyás királlyal fiúsíttatni akarta, 12 5 ami ellen Wass István és testvérei 1468-ban a váci káptalan 12 6 és 1469-ben a kolozsmonostori konvent előtt is tiltakoztak. 12 7 Talán ezzel összefüggésben vesztették el dunántúli birtokaikat is. A 15. század végén és a 16. század elején a család legtöbbet szereplő tagja a már említett id. Wass Domokos fia: Balázs, aki 1499-1502 között Geréb László erdélyi püs­pök (1475-1502) tasnádi (Közép-Szolnok vm) kúriájának ispánja és intézője volt. 128 Tisztségviselésének hátterét nem ismerjük, itteni „működéséről" pedig csak annyit tudunk, hogy 1499-ben tizenegy familiárisával megrohanta és kifosztotta Kőrösi Zsigmondnak a nem messze fekvő Kőrösön levő udvarházát, 12 9 1502-ben pedig Zólyomi György tized­12 1 „pecunias udvarnicales": WassLtReg 454. sz. (1456. VII. 12.) 12 2 WassLtReg 467. sz. (1478. V. 21.), 468. sz. (1478. VII. 15.) 12 3 WassLtReg 471. sz. (1482. II. 17.) m WassLtReg 560. sz. (1510. VI. 22.), 561. sz. (1510. VII. 13.) 12 5 A leánygyermeket (v. a leánygyermekeket) a király különös kegyként fiúörökössé nyilvánít­hatta, és így apja birtokainak teljes jogú örökösévé tehette. Ez azzal járt, hogy nem az oldalágak férfi tagjai örököltek (Holub József: A fiúsításról. In: Emlékkönyv Dr. Gróf Klebelsberg Kunó negyedszáza­dos kultúrpolitikai működésének emlékére születésének ötvenedik évfordulóján. Bp. 1925. 305-319. 12 6 WassLtReg 463. sz. (1468. VIII. 5.) 12 7 KmJkv I. 1885. sz. (1469. V. 12. u.) 12 8 „provisor curie Thasnadienis": WassLtReg 500. sz. (1499. VI. 28.), 501. sz. (1499. VIII. 14.); comes et provisor curie episcopalis Thasnadiensis: WassLtReg 515. sz. (1503. V. 1., 1502-re vonatko­zó adat). 12 9 WassLtReg 500-501. sz. (1499. VI. 28. és 1499. VIII. 14.) Balázst nem ítélték el, mert a sér­tett fél nem jelent meg a per tárgyalásán. A perben szereplő Kőrösön a mai Érkőrös értendő Tasnád kö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom