W. Kovács András - Valentiny Antal: A Wass család cegei levéltára. Kolozsvár 2006.

a jogot olyan családok is elnyerték, akik nem számítottak nagybirtokosoknak

10

0 - jó példa erre a Wassok esete is.) Ugyanazon a napon és ugyanott kelt másik oklevelével a király Cegén hetivásár tartására adott engedélyt.

10

1 1366-os erdélyi útja során a Gyulafehérváron tartózkodó király - hadjáratokban való részvétele jutalmául - Wass Dezsőnek adományozta a mohalyi román jobbágyok adóját, a juhötvenedet,

10

2 amely az egész középkoron át királyi adó volt.

10

3 1368-ban az újból Erdélyben levő király Wass Dezsőnek, Péternek és Miklós fiainak új adomány címén adta Mohalyt.

10

4 Nyilván nem véletlen, hogy mindkét adománynál Lackfiak voltak az ügy relátorai: az elsőnél Miklós székely ispán (13631367), a másodiknál pedig Lackfi István, ugyancsak székely ispán (1367-1371).

10

5 Ezek az adományok azonban a Wassok sokféle tisztségviselése mellett eléggé szerényeknek tűnnek, de feltételezhető, hogy a szolgálatok jutalmai a dunántúli birtokok lehettek - ezek nagy részéről ugyanis nem tudjuk, miképpen szerezték meg. Tisztségeik mellett a 14. században a Wassok, mint megyéjük tekintélyes birtokosai, számtalan esetben királyi vagy vajdai emberekként jártak el Dobokában.

10

6 A felsorolt testvérek fiai, az ág alapítójának tekinthető Kálti János unokái is igyekeztek vajdai szolgálatba jutni. Tudjuk azt, hogy például Wass Dezső fia: László radnai officiálisa volt Losonci Miklós székely ispánnak (1382-1385).

10

7 Ha szükséges volt, részt vettek hadjáratokban: 1366-ban Szokol ostromakor a pallosjogról és a cegei hetivásárról kiadott oklevél őket is részesíti a két fontos kiváltságban (de nem tudni, hogy a felsoroltak közül hányan voltak ott személyesen); Veres Tamás fia: János 1366-ban az akkor magyar kézen levő bulgáriai Vidinben volt,

10

8 ahova valószínűleg a Lackfiak familiárisaként jutott el,

10

9 Wass László pedig 1372-ben a „tengerparton" (tehát Dalmáciában) volt királyi szolgálatban.

11

0 A fegyverviselésről később sem mondhattak le: Wass László 1391-ben de elképzelhető, hogy felesége, Indali Ilona után is voltak birtokai ugyanebben a vármegyében (WassLtReg 129. sz., 1363. IV. 9.). 10

0 Mályusz Elemér: A magyar társadalom a Hunyadiak korában. In: Mátyás király-emlékkönyv. I. Bp. 1940. 338. - Az erdélyi nemesség bíráskodási jogkörére lásd uő: Az erdélyi társadalom. 25-27. 10

1 WassLtReg 131. sz. (1363. VII. 8.) 1

()

2 WassLtReg 139. sz. (1366. VII. 11.) 10

3 A mohalyi jobbágyok juhötvenedfizetését említik 1461-ben is. Lásd Pácli§anu, Zenovie: Un registru al quinquagesimei din 1461. In: Fratilor Alexandru §i Ion I. Lapedatu la implinirea varstei de 60 de ani. Buc. 1936. 599. ^

4 WassLtReg 148. sz. (1368. IV. 27.) 10

5 Engel: Archontológia I. 192. 10

6 A 14. szd.-ból példák: id. Wass Miklós: CDTrans II. 766. sz. (1332. XII. 21.); CDTrans II. 842. sz. (1335. V. 25.) - Szentegyedi Wass János: DocRomHist C. X. 202. (1353. IV. 3.) - Szentegyedi Wass László: DocRomHist C. XII. 35. (1361. VII. 8.); DocRomHist C. XIII. 635-636. (1369. IX. 16.); DocRomHist C. XIII. 645-646. (1369. IX. 26.); Teleki I. 163. (1370. V. 1.) - Wass István: Teleki I. 199. (1380. V. 6.) - Wass Miklós: Oklevéltár a Tomaj nemzetségbeli losonczi Bánffy család történetéhez. Szerk. Varjú Elemér-Iványi Béla. I-II. Bp. 1907-1927. (A Tomaj nemzetségbeli losonczi Bánffy család története). I. 370-371. (1382. IX. 9.); DL 27507 (1388. XI. 2. és 18. között), az utóbbi adatot Jakó Zsigmondnak köszönöm; CDHung X/2. 395. (1396. V. 28.); ZsOkl IV. 894. sz. (1413. VII. 21.) 10

7 WassLtReg 191. sz. (1382-1385.) 10

8 DocRomHist C. XIII. 277-270. (1366. XI. 25.) 10

9 A Lackfiak közül bolgár bán volt Imre (1365-1366) és Dénes (1365-1366). Lásd Engel: Archontológia I. 34. 11

0 WassLtReg 161. sz. (1372. IV. 12.) - Ide kívánkozik az az adat is, mely szerint Wass Lökös