W. Kovács András - Valentiny Antal: A Wass család cegei levéltára. Kolozsvár 2006.

lölték, hogy ehhez a rokonsághoz, az osztályos atyafiaknak ehhez a csoportjához tarto­28 zott. A család első két ismert tagja a 12. század végén élt Lób és Tamás, akik részt vettek III. Béla király (1172-1196) bizánci hadjáratában és ezért az uralkodótól tekintélyes bir­tokadományt kaptak (Vászoly/Szentegyed, Omboztelke, Füzestelke, Paptelke, Kondormárk, Mohaly, Alsó- és Felsődevecser, Igalja/Szentandrás). 2 9 Az uralkodó kivált­ságlevele állítólag elveszett, de az adományt fia: Béla királyfi - Lób fia: Csoma (Chama) kérésére - 1230-ban megerősítette. 3 0 Ezt - valószínűleg interpolálva - 1349-ban írta át az erdélyi káptalan. 3 1 Csomát ugyan csak kétes hitelű oklevél említi, de létező személy volt, mert emlékét megőrizte a rokonság egyik ősi birtokának, Csomafájának a neve. A 13. század utolsó harmadában élhetett Emech, mert fia, a királyellenes lázadáshoz csatlako­zott Wass Miklós oklevelekben 1304-ben tűnik fel először. 3 2 A 13. századi (?) családta­gokról ennél többet tulajdonképpen nem is tudunk. Annyi bizonyos, hogy a következő század elejére a Wassok már legalább három ágra bomlottak, amihez több nemzedékre volt szükségük, ha feltételezzük, hogy a közös ősök, Lob és Tamás valóban a 12. század végén éltek. A 14. század elején élő ágakat már csak a közös birtoklás és a rokoni kapcso­latok meglétének biztos tudata kötötte össze. Miklós kétségkívül a család „erős embere", a 14. század eleji anarchia pedig épp az ilyeneknek kedvezett. Ura, László vajda, az ország egyik tartományura, megszerezte a Szent Koronát, ezzel akadályozva I. Károly (1308-1342) megkoronázását, rátette a kezét a király itteni jövedelmeire, elfoglalta az erdélyi várakat, és élükre saját embereit állította. Wass Miklós ezen várnagyok egyike volt, aki tisztségét jóval a vajda 1315-re tehető halá­la 3 3 után is megtartotta, és csatlakozott László vajda hasonnevű fiainak lázadásához. 34 Ezek familiárisaként tarthatta meg Csicsó várát a lázadóknak, melyet csak 1321. novem­ber 1-jén vagy nem sokkal előbb adott át az akkor nemrég kinevezett Szécsényi Tamás vajdának (1321-1342). A vajdával ekkor kötött egyezség 3 5 intézkedett Wass Miklós bir­tokainak visszaadásáról, jobbágyai felett bíráskodási kiváltságot ígért neki és azt, hogy fe­lette csak a király vagy a vajda bíráskodhat. Miklós emellett - és ez a legfontosabb - ígé­retet kapott, hogy tetteiért sem őt, sem utódait nem vonják felelősségre. Nem sokkal ez­után a király valóban megerősítette az egyezséget, megbocsátva erőszakos cselekedeteit. Az oklevél ekkor már egykori csicsói várnagynak nevezi. 3 6 I. Károly király 1338-ban új­ból több kiváltságban részesítette: még egyszer megbocsátotta bűntetteit, amelyeket csicsói várnagyként követett el, utasította az erdélyi vajdát és a megyéket, hogy ne ítél­2 8 A nemzetségek kérdésére lásd legújabban Kubinyi András: Gondolatok „A magyar nemzetsé­gek a XIV. század közepéig" új kiadása alkalmából. In: Karácsonyi: Nemzetségek 1405-1420. 2 9 WassLtReg 1. sz. [1176-1196]. 3 0 WassLtReg 2. sz. (1230). 31 3 1 WassLtReg 92. sz. (1349. XII. 15.) 32 3 2 WassLtReg 8. sz. (1304. IX. 28.) 3 3 Kristó Gyula: Erdély 1315-ben. In: Emlékkönyv Jakó Zsigmond születésének nyolcvanadik év­fordulójára. Szerk. Kovács András, Sipos Gábor, Tonk Sándor. Kvár 1997. 338. - Wass Miklós csicsói várnagy 1318-ban is. (CDTrans II. 294. sz., 1318. V. 21.) 3 4 CDTrans II. 409. sz. (1321. XI. 1.) 3 5 CDTrans II. 409. sz. (1321. XI. 1.) 3 6 WassLtReg 14. sz. (1321. XI. 28.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom