W. Kovács András - Valentiny Antal: A Wass család cegei levéltára. Kolozsvár 2006.

nem igazolta az általunk átvizsgált okleveles anyag.

1

5 Az ősi birtokon levő két falu, Szentegyed és Szentgothárd neve alapján Entz Géza (1913-1993) Vas vármegyei eredetet valószínűsített.

1

6 A két Doboka vármegyei település is az ott felépült templom védőszentjéről kapta a nevét, de a Szentegyed elnevezés másodlagos keletkezésű, és a korábbi Vászoly(telke) helynevet szorította ki a használatból. Szentegyed egyedül áll az erdélyi patrocíniumok névanyagában,

1

7 Szent Gotthárd tiszteletére épült templomot említenek viszont a Kolozs megyei Bácsban, de jóval később, a 15. század közepén.

1

8 Mindkét templomcím már a 14. század elejéről valóban adatolható Vas vármegyében,

1

9 de sok más helyen is szerte az országban.

2

0 Dunántúli eredetre utalhat viszont az, hogy a Győr és Veszprém vármegyék határán levő Kált helységet (Pannonhalma közelében) már 1339-ben a család tulajdonában találjuk,

2

1 a rokonság későbbi birtokszerzésének színhelye pedig Győr, Veszprém és Vas vármegye volt. Az a törekvés, hogy itteni birtokaik számát növeljék, talán valamiféle korábbi kötődéssel magyarázható. A Wass család levéltárában fennmaradt, a Veszprém vármegyei Káltházával szomszédos Tótrédére vonatkozó 1263-as oklevél

2

2 ugyancsak egy korai, dunántúli birtoklást és eredetet sejtet. Emellett szólhat az is, hogy a 14. század végén atyafiságban állottak a Pok nemzetség tagjaival,

23 de lehet, hogy ez csak házasság útján keletkezett, és emiatt nem meghatározó az eredet szempontjából. A 15. századra a dunántúli birtokok kikerültek a család kezéből, amely életét ezután Erdélyben folytatta. Minthogy a család korai történetére vonatkozóan már nem remélhető újabb okleveles anyag előkerülése, a kutatás ma is csak Makkai László (1914-1989) korábbi feltételezését erősítheti meg, mely szerint kívülről, valahonnan Magyarországról kerültek Erdélybe.

2

4 Ugyanakkor elvethető Makkainak az a vélekedése, hogy az adományszerző ősök egyben bizonyos Aczél és Veres famíliák felmenői is lennének,

2

5 mert ezek a megnevezések ugyan ragadványnévként használatosak voltak (a Veres név egy esetben öröklődött is), de viselőik nem alapítottak ilyen néven új családokat. A rokonság nem köthető a 11-14. században szereplő egyetlen úri nemzetséghez (genushoz) sem;

2

6 a családra vonatkozó, eddig ismert középkori okleveles anyagban egyetlenegyszer, 1390-ben alkalmazták Wass Istvánra a „de genere Voos" kifejezést,

2

7 de ezzel csak azt je1

5 Karácsonyi János sem említette a Wassok és a Hahót nemzetség közötti rokonságot. Lásd Karácsonyi: Nemzetségek 566-588. 1

6 Entz a Wassok és a Káltiak között fennálló kapcsolatokra is utalt, de a két család csak házasság útján keletkezett atyafiságban állott egymással (Entz: Wass 9). 1

7 Mező 90-91. 1

8 Mező 70; KmJkv I. 522. sz. (1444. VIII. 20.) 1

9 Szt. Egyed tiszteletére épült templomot említenek a Vát és Bögöt közötti Kápolna faluban (Mező 70); Csánki II. 761 (Kápolna); HOkm IV. 130. - Ez a Szt. Egyed-templom a szomszédos Porpác határjárásában is feltűnik (Mező 71; Csánki II. 787). 2

0 Szt. Egyed-patrocíniumok: Mező 69-71; Szt. Gotthárd: uo. 90-91. 2

1 WassLtReg 55. sz. (1339. XII. 21.) 2

2 WassLtReg 3. sz. (1263). Átírta a székesfehérvári káptalan 1348. III. 6-i oklevelében (WassLtReg 89. sz.). 2

3 WassLtReg 194. sz. (1388. XI. 19.) 2

4 Makkai: Belső-Szolnok és Doboka 56. 2

5 Uo.; Makkai László: Erdély a középkori magyar királyságban. In: ErdTört I. 288. 2

6 Karácsonyi: Nemzetségek, passim. 2

7 WassLtReg 200. sz. (1390. V. 30.)