W. Kovács András - Valentiny Antal: A Wass család cegei levéltára. Kolozsvár 2006.

• 28. 1333. július 15. (in Vissegrad, in Divis. ap.) [I.] Károly király Szűz Mária Colusmonustra-i egyházának konventjéhez. Küldje ki tanúbizonyságát, kinek jelenlétében a vajdai ember, Szentegyedi (de Sancto Egidio) András, az ugyanoda való Antal, Gewchy Illés, Zenthgwrgy Márk, Zenthywany Máté közül az egyik állapítsa meg Boncznyres-i Nyres János és Domokos magisterek Boncznyres birtokának (Doboka vm) határát Zeek királyi bányabirtok, valamint Zylwas és Hosdathy birtok felől, majd a határjárás lefolyásáról írjon számára jelentést. Belefoglalva a kolozsmonostori konvent 1334. június 25-i oklevelébe (32. sz.), amely az erdélyi káptalan 1823. november 27-i hitelesített, de romlott szövegű másolatában maradt fenn, Wass cs lt, s. n. (DF 252692). - Belefoglalva a kolozsmonostori konvent 1334. június 25-i oklevelébe (DL 31074). Hamis oklevél, amely a Nyíresi családnak a Doboka vármegyei birtokaira vonatkozó hamisítvány-csoportnak egyik darabja. Készítője a 15-16. sz. fordulóján élt Nyíresi Tamás. Kritikája: Sz XXVII (1893). 50-51 (Tagányi Károly). • Regeszta: AOkl XVII. 350. sz. - CDTrans II. 775. sz. 29. 1333. október 4. (f. II. p. Mich. arch.) Az erdélyi egyház káptalana bizonyítja, hogy Ruzna-i Balas fiai: Imre és László, valamint testvérük: Miklós Kydeu és Bizoteleke földjük [felét?] még 12[9]2-ben [?] átengedték Vana leányának: Annusnak (7. sz.) - aki Egyed fia: Karachin felesége -, anyja leánynegyede, hitbére és jegyajándéka címén. Tartalmi ái Járai Péter erdélyi alvajda 1347. július 1-jei oklevelében (88. sz.), Wass cs lt, XXXVIII/18 (DF 252896). • Közlés: DIR C, veacul XIV, vol. IV. 370, 663, 727 (román fordításban is, hasonmással). • Regeszta: AOkl XVII. 452. sz. - CDTrans II. 788. sz. 30. 1334. január 17. (in Bonchyda, in Anthonii conf.) [Mo]uruch[-i] Má[rton] fia: János comes, Dubuka-i ispán, Badug-i Péter és Cheh (d) János szolgabírák bizonyítják, hogy id. Wos (d) Miklós comes, illetve Bonchnirese-i Domokos fiai: János és Péter nemesférfiak fogott bírák segítségével úgy egyeztek meg a Miklós által tőlük megvásárolt ugyanazon Bonchnirese birtok negyedrésze felől, hogy a Boziastelec föld vagy birtokrész felé eső és határjelekkel megjelölt negyed részt minden haszonvételével és tartozékával együtt - az ebbe a részbe eső malomhelyek és két halastó kivételével -, a szomszédok és határosok beleegyezése mellett Miklós kapta meg, a maradék háromnegyed pedig Domokos fiaié maradt. - A részek közötti határvonal: Incipit prima meta ab oriente in monte, ubi est una meta terrea. De inde in silva de una meta ad aliam vadit infra ad Zupalmapathaka et ibi est una meta terrea. De inde vadit et cadit ad Munurouspathaka. De inde oblitat se ad partem septentrionalem exterius particulam eiusdem comitis Nicolai vadit infra ad occasionem solis et in fine eiusdem possessionis Bochnirese [!] est una meta terrea. Ab inde vadit ad unam arborem pomiferam, sub qua est una meta terrea. De inde transit unum stagnum, ubi est una meta terrea. Inde procedit per unum ascensum ad occidentem, ubi est una meta terrea. De inde transit unum montem, ubi est una meta terrea. De inde flectitur et descendit de ipso monte et transit unum rivulum Sospatak vocatum versus Sciluas, ubi est una meta terrea et inde procedit ad metam Buziasthelek et ibi terminatur. Eredeti, hártyán, hátlapján két befüggesztett pecsét nyomával, Wass cs lt, XLIV/1 (DF 252738). • Közlés: DIR C, veacul XIV, vol. III. 313-314, 574-575 (román fordításban is, hasonmással). • Regeszta: CDTrans II. 794. sz.