W. Kovács András - Valentiny Antal: A Wass család cegei levéltára. Kolozsvár 2006.
Az ezt követő évtizedekben, bár többen használták a Wass-levéltár gazdag anyagát, módszeres feltárására nem került sor, és a tervezett levéltárismertető sem készülhetett el. A Román Akadémia gondozásában 1951-től folyamatosan megjelenő erdélyi oklevélkorpusz kötetei ugyan jó néhány középkori oklevelet közöltek ebből a családi levéltárból is, eleinte csak román fordításban. 10 0 Az 1541 utáni iratanyagból azóta is csak néhány jelent meg nyomtatásban, többnyire tanulmányok függelékeként. 10 1 Az 1990-ben újjászerveződött Erdélyi Múzeum-Egyesület, miután 2002-ben újraindította az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltára anyagát feltáró sorozatát, 10 2 tervbe vette a Wass-levéltár ismertetőjének befejezését és közzétételét. Jelen kiadvány tehát egy korábbi átfogó terv részének megvalósulása - az erdélyi tudományosság nagy kárára fél évszázados késéssel - a Múzeum-Egyesület hozzájárulásaként a történeti kutatások erdélyi korszerűsödéséhez. tatóinak, mint amilyenek ma is törzsgyűjteményeinkre első levéltárosunk, Szabó Károly kivonatai. Eddig a Jósika hitbizományi és a Thorotzkay-levéltár középkori darabjairól, a gr. Wass-levéltár hatalmas anyagának majdnem feléről készültek el a regeszták." Jakó: Jelentés 1943. 13-14. - „Dr. Valentiny Antal a gr. Wass-levéltár középkori darabjainak korábban elkezdett regesztázásával eljutott az 1425. évig." Jakó Zsigmond: Jelentés az Erdélyi Nemzeti Múzeum levéltárának 1944. évi működéséről. EM LVI(1994). 94. 9 9 A kézirat nem tartalmazza azoknak az okleveleknek a regesztáit, amelyeknek elvesztek ugyan az eredetijei, de hosszabb-rövidebb kivonatai fennmaradtak a levéltár Huszti András által készített 1754-es elenchusában (e deperditák összegyűjtését és feldolgozását a jelek szerint Valentiny nem is tűzte ki maga elé célul), és hasonlóképpen hiányzik belőle néhány eredeti és csak késői másolat formájában fennmaradt olyan oklevél regesztája is, amely nem került elő az akkori rendezés alkalmával. - E munka nem tartalmazza azon néhány középkori oklevél regesztáját, amely a Wass-levéltárban csak újkori másolatban maradt fenn, de eredetije más levéltárakban fellelhető, közlése pedig könnyen hozzáférhető, és amelyet egyébként Valentiny Antal sem regesztázott. Ezek a következők: 1. Wass cs lt, XLVI/7. 1357. IV. 14. (AOkm VI. 591-592); 2. 1357. V. 23. (AOkm VI. 591-593); 3. 1358. III. 6. (AOkm VII. 68); 4. Wass cs lt, XLVII/1: 1486. X. 29. (Teleki: Hunyadiak XII. 366-339). 5. Wass cs lt, s. n., a kolozsvári domonkos kolostor javainak inventáriuma, DF 255404, vö. Esterházy János: A kolozsvári boldog-asszonyról címzett domonkosok, jelenleg ferencziek egyházának története és építészeti leírása. Magyar Sion IV(1866). 561-585. Hasonlóképpen, e kötet nem tartalmazza azon néhány középkori oklevél erősen romlott szövegét sem, amelyek csak 18. századi tartalmi kivonat formájában maradtak fenn egy 1755. évi táblai per iratai között (Wass cs lt, 5228. sz.). E tartalmi kivonatok egy része megtalálható a kolozsmonostori konvent jegyzőkönyveinek bejegyzései között (KmJkv I. 1193, 1775, 2441, 2442. sz.; II. 2868, 3333-3335, 3368, 4236-4237, 4241, 4257. sz.). 10 0 Documente privind istoria Rominiei. C. Transilvania. Veacul XI, XII XIII. Vol. I-II. Veacul XIV. Vol. I-IV. [Buc]. 1951-1955. (Az 1075-1350 közötti oklevelek közlése. Az 1950-es évek viszonyaira jellemző, hogy a romániai történettudomány akkori irányítói megakadályozták, hogy az oklevelek apparátusában említésre kerüljenek név szerint azok a családi levéltárak, ahonnan az egyes kötetek szerkesztői az okleveleket közölték.) - DocRomHistorica, C. Transilvania. Intocmit de Belu, Sabin - Dani, Ioan - Radutiu, Aurel - Pervain, Viorica - Gündisch, Konrad G. - Rusu, Adrian - Andea, Susana - Gross, Lidia. X-XIV. Buc. 1977 (az 1351-1370 közötti oklevelek közlése, a DIR C sorozat megváltoztatott című folytatása). 10 1 A közlések felsorolását lásd az oklevélkivonatok apparátusában, illetve a levéltár 1541 utáni részének leírásában. 10 2 Venczel József: Ifjabb Wesselényi Miklós személyi levéltára. Kvár 2002. (Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltára 2. sz).
