W. Kovács András - Valentiny Antal: A Wass család cegei levéltára. Kolozsvár 2006.
di irományokat jelentik. Elsősorban id. Vay Ádám (|1719) és örököseinek birtokaira, a birtokok 1715-ös elkobzására, kiváltásukra és a családtagok közötti többrendbeli felosztására vonatkozó leveleket őrzött meg. A 18. század dereka körül végrehajtott rendezés során az iratokat itt az egyes osztályperek, illetve az egyes birtokok szerint fasciculusokba rendezték, a jelek szerint még Serkén, tehát a levelek Erdélybe kerülése előtt. Emiatt a rendezés nem volt és nem is lehetett tekintettel az erdélyi Wass-birtokokra vonatkozó, mindvégig Cegén őrzött levelek rendjére. A serkei levelek fasciculusainak számozása egyessel indul, az e rendezés során kialakított egységek száma pedig 43, legalábbis amennyire a szórványosan fennmaradt egykori palliumokból megállapítható. Az iratok egyedi jelzetet ugyan nem kaptak, de hátlapjukra rövid tartalmi kivonatok kerültek. A Wass-levéltárat a tulajdonos család az 1910-es évek elejéig kezelte. Az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltárába történő letétbe helyezése a levéltár szakszerű rendezésének a lehetőségét is megteremtette, de erre hosszú ideig nem kerülhetett sor. Az 1920-as hatalomváltás utáni években a múzeumi levéltárban őrzött családi archívumok rendezése a gyűjtemény egyetlen kezelőjére, Kelemen Lajosra (1877-1963) hárult. Átfogó rendezési munkálatokra 1940 után került sor a Levéltárhoz kinevezett Jakó Zsigmond kezdeményezésére. Ennek során a családi levéltárakból kiemelték, majd önálló sorozatként kezelve időrendbe helyezték a középkori okleveleket. 1942-re a Wass család levéltárában levő középkori oklevelek kiemelése is megtörtént, 4 6 és ekkor az újabb kori anyag rendezése is elindult. Ez azonban az államosítás miatt félbeszakadt, és csak hosszú évtizedek után folytatódott. A munkát 1972-ben fejezte be a Kolozsvári Akadémiai Könyvtár levéltári részlegének munkatársa, Ursutiu Maria. E legutolsó munkálat során a Huszti-féle rendezést és a serkei levelek korábbi rendjét meghagyták, a birtokok szerint csoportosított, de nem elenchizált részt pedig - minden további rendszerezés nélkül - fasciculusokba sorszámozták. A Huszti által rendezett rész 71 fasciculusát (Fasc. I-LXXI) egységesen római számokkal jelölték, és ezt a számozást folytatva osztották be a korábbi rendezések során nem elenchizált, a Wass család erdélyi birtokaira vonatkozó leveleket tartalmazó fasciculusokat, amelyeket ugyancsak római számokkal jelöltek (Fasc. LXXII-CVII). A fasciculusokon belül az iratokat nem időrendezték és nem is sorszámozták. Ezek után helyezték el a serkei levelek 43 fasciculusát (Fasc. I-XLIII), továbbá ennek korábbi rendezéséből kimaradt, de ugyancsak a serkei uradalomra vonatkozó iratokból kialakított újabb hét egységet (Fasc. XLIV-LX). A serkei levelek ma is meglévő rendjét valószínűleg Mocsáry László (1689-1757) alakította ki. Egy keltezetlen lajstrom hátlapjára, amely néhány, Serkére vonatkozó irat kikölcsönzését rögzítette, ő írta rá, hogy milyen alkalomból készült, és a feljegyzést alá is írta (Motsári László). 4 7 Ez az írás megegyezik a levéltár többi iratán levő tartalmi kivonat kézírásával. A rendező személyéről valószínűleg többet lehetne elmondani, ha rendelkezésre állna e levéltárrész elenchusa (Elenchus Litterarum 4 6 „Időrendben elhelyezett levéltárainkat most nem számítva, eddig a br. Jósika család hitbizományi, a Bánffyak nemzetségi, a gr. Teleki család kendilónai, a gr. Wass, Macskássi és Toroczkai levéltárak középkori anyagát emeltük ki." Jakó Zsigmond: Jelentés az Erdélyi Nemzeti Múzeum levéltárának 1942. évi működéséről. Kvár 1943. 10. 4 7 „Serki levelek registruma, melyeket küldöttem serki tiszttartónak én Motsári László. 1730. augusztus 27." (Wass cs lt, 6122. sz.)
