W. Kovács András - Valentiny Antal: A Wass család cegei levéltára. Kolozsvár 2006.
tudományos kutatás egyik elsőrendű feladata ezek mielőbbi felderítése és lehető feldolgozása." 5 Természetesen a második világháború végéig is termelődött újabb iratanyag. Ezek azonban az 1944-et követő drámai változások következtében jórészt megsemmisültek, hiszen a család tulajdonában levő ingatlanokat kifosztották (a szentgothárdi és a nagyobbik cegei kastélyt le is rombolták). Egy kisebb levéltár-töredék (főleg a 19-20. század fordulóján keletkezett iratok: születési bizonyítványok, szomorújelentések, tulajdonjogot igazoló papírok, levelezés) megmaradt a cegei református ágból való gr. Wass Olivér ((855-(932) bécsi lakásán, azonban a családi levelezést az ő második felesége megrostálta és egy részét megsemmisítette. 6 E magántulajdonban levő iratanyag egészének tudományos igényű átvizsgálására azonban nem volt lehetőségem. A Wass-levéltár a 12. századi kezdetektől fogva a 20. század elejéig tartalmaz iratokat. Főleg a család Árpád-kori szerzeményeire, a Doboka vármegyei törzsbirtokaira (Cege, Mohaly, Pulyon, Szentegyed, Szentgothárd, Szentiván, Szilvás stb.) vonatkozóan őrzött meg igen gazdag levéltári anyagot, de megtalálhatók benne a 15. század derekáig megtartott, Győr és Veszprém vármegyei birtokokra vonatkozó oklevelek is. Különös figyelmet érdemel a nagyszámú, főleg Doboka és Kolozs vármegye hatósága által kibocsátott középkori oklevél, amely a megyei írásbeliség összefüggő emlékanyaga. A Wass család birtokán fekvő Hódostóra vonatkozó középkori és kora újkori levelek a halászattal kapcsolatos ismereteinket gyarapítják. Wass György (f(494) 16. századi birtokszerzeményeinek (Balázsháza, Bánd, Felsőgyékényes, Gerebenes, Méhes, Sályi, Velkér, Záh) nagyobb része a 19. század második feléig a család birtokában maradtak, feleségének, somkeréki Erdélyi Katalinnak Belső-Szolnok vármegyei birtokaira vonatkozó oklevelek kivonatai pedig Huszti András Registrumában őrződtek meg. 7 A Wass-levéltár megőrizte a már kihalt Kolozs vármegyei birtokos család, az ősi Jankafiak levéltárának töredékét is, éspedig a Jankafiak ellen Légen, Petelaka és Gyeke elpusztítása, illetve a Szentgothárd és Légen közötti föld használata miatt indított per anyagát. E két perre vonatkozó oklevelek egy része a Jankafiak levéltárának részét alkotta, és a Wass-levéltárba minden bizonnyal Wass Balázs felesége, Hosszúaszói Katalin (Jankafi Apollónia leánya) útján jutottak valamikor a 16. század elején. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a Jankafiak elleni perre vonatkozó irományok nagyobb része ma két példányban van 5 A levéltárnak ezt a rövid bemutatását Jakó Zsigmond Jelentés az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltárának 1942. évi működéséről c. munkája függelékeként is közölték (Kvár 1943. 23-24). - Lásd még Entz: Wass. - A töredék tervezett Kolozsvárra szállítása és biztonságba helyezése valószínűleg a háborús események miatt sajnálatos módon elmaradt. „Wass-Tarjányi Ákos földbirtokos úr (Cege) szintén felajánlotta letétként az Erdélyi Múzeum 1943: 109-110. lapján ismertetett becses családi levéltárát. Beküldése még nem történt meg, de bizonyára hamarosan őrizetünkben láthatjuk a Wass grófok archívumához értékes kiegészítéseket nyújtó levéltárat." Jakó Zsigmond: Jelentés az Erdélyi Nemzeti Múzeum levéltárának 1943. évi működéséről. Kvár 1944. 20-21. 6 Állítólag azért, hogy Olivér testvérének, Wass Hortenziának (1856-1939) egy bizonyos Bogya Jánossal kötött - szerinte dehonesztáló - házassága írásos nyomait eltüntesse. - A Wass Olivér után maradt iratok egy részét fénymásolatok formájában 2004-ben rendelkezésemre bocsátotta Wass Irma Bécsben élő dédunokája, Tondolo Olivier, aki a családtörténet újabb kori részének összeállításában számos értékes tanácsot adott; segítségét ezúton is köszönöm. 7 Felsőbréte, Magasmart, Sajóudvarhely, Somkerék, Szekérbréte, Tóhát, Virágosberek (Belső-Szolnok vm), Alsózsuk, Asszonyfalva, Kályán, Nagysármás (Kolozs vm), Gernyeszeg (Torda vm).
