Mathiae Corvini Hungariae regis epistolae ad Romanos pontifices datae et ab eis acceptae. Mátyás király levelezése a római pápákkal. 1458–1490. (Budapest, 1891. Mon. Vat. Hun. I/6.)

A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtára egész gyűjteményt bir e nemű kéziratokból. Az 1668. fol. Lat. jelzetű kézirat a Haager Ferencz nevéről ismert codex másolatát tartalmazza, mely 173 5-ben Pozsonyban készült s később Bécsbe kerülvén, onnan Adam orvostól 1793-ban Lehoczky András kerületi táblai biró, majd ennek ajándékából az újonnan alapított Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonába jutott. Ebben a hédervári leveles-könyvből ismert leveleken kivül Mátyásnak II. Piushoz és II. Pálhoz intézett 21 levelét találjuk az 1463—68. évekből. (L. XVIII—XXI, XXX—XXXIV, XL, XLIII—XLIV, XLVI—XLVII, LII—LIX. és CCI. számok alatt.) Három híján ugyané levélcsoportot tartalmazza az 1669—70. fol. Lat. jelzésű múzeumi kézirat két kötete, melyben azonfelül még 15 régebbi gyűjteményekből ismert és két új levelet találunk. (Ezeket lásd CLXXII. és CC. számok alatt.) E kéziratot Hajnóczy József másolta le a múlt század végén, a szerencsétlen véget ért nádor, Sándor Lipót főherczeg tulajdonában volt, ma már ismeretlen régi codexből. A 2jiy. fol. Lat. jelzésű XVII. századbeli múzeumi kézirat a forrás megjelölése nélkül Mátyásnak a pápákhoz irt hét levele közül négy ismeretlennel gyarapította gyűjteményünket. (L. CXCVIII, CCVI, CCVIII. és CCIX. sz. a.) A 7/J. Quart. Lat. jelzésű kézirat pedig 13 levél között IV. Sixtus egy új, 1477. szeptember 19-én kelt brevéjét őrizte meg számunkra, ugyancsak XVII. századbeli, ismeretlen forrásból merített másolatban. (Lásd CCII. sz. a.) Az 1669. fol. Lat. jelzetű múzeumi colligatum első száma, az 1666., 1667. és 2j/8. fol. Lat. jelzésű XVIII. századbeli kéziratok s a 2^2j. fol. Lat. jelzésű XIX. századi kézirat, mely egy Galicziában meghalt magyar hagyatékából lett lemásolva s Horvát István gyűjteményével került a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárába, továbbá a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának Tört. ivr. 172. jelzésű kézirata és a budapesti Egyetemi Könyvtár tulajdonában levő G. 4-r. nr. 62. jelzésű XVII. századbeli kézirat, mely előbb a pozsonyi Trinitarius-kolostoré volt, mind az előbbi gyűjtemények tartalmát ismétlik s e helyütt csakis annyiban érdemelnek említést, a mennyiben az eltérő szövegek összehasonlításánál, néhány esetben a keltezés s az elmaradt nevek kiegészítésénél tettek a kiadásnak némi szolgálatot. A források e három csoportját kiegészítik a már fentebb ismertetett