Mathiae Corvini Hungariae regis epistolae ad Romanos pontifices datae et ab eis acceptae. Mátyás király levelezése a római pápákkal. 1458–1490. (Budapest, 1891. Mon. Vat. Hun. I/6.)

Csak a zágrábi püspökség ügyében támadott nehézség. Ezen egyházért Mátyás trónraléptét megelőző időktől fogva két főpap versengett, különböző jogczímen. Mátyás a zavarteljes állapotot úgy akarta megszüntetni, hogy a két vetélytárst mellőzvén, Zrednai Vitéz Jánost helyezte Zágrábba, úgy hogy az a váradi püspökséget is megtartaná. Azonban a pápa Zrednainak Zágrábba áthelyezéséhez csak azon föltétel alatt adta beleegyezését, ha lemond a váradi püspökségről, melyet a zágrábi vetélytársak egyike Csupor Demeter nyerne el, míg a másik Debrentei Tamás az üresedésben levő nyitrai püspökségre helyeztetnék át. Vitéz erre visszalépett. És a király más tervet karolt föl: Debrentei Tamást kinevezte nyitrai püspökké; Csupor Demeterrel pedig oly egyességre lépett, hogy az egyházi kormányzattal megelégedvén, a püspökség várai és uradalmai szentlászlói Thúz Osvát kezelésére bízattak. II. Pál pápa ezen egyességet nem hagyta helyben. Csuport a zágrábi püspökségben föltétel nélkül erősítette meg. Mátyás erre azzal felelt, hogy Csuport rábírta a zágrábi püspökségről való lemondásra és öt a boszniai püspökségre helyezte át, míg Thúz Osvátot zágrábi püspökké nevezte ki. Ellenben a pápa Csupor lemondását nem fogadta el és Thúz Osvátot nem erősítette meg, ez ellen azt is fölhozván, hogy a kánoni kort még nem érte el. Mátyás ebben személye ellen intézett sérelmet látott. És keserűséggel teljes levelet írt a pápának, ki végre engedett és Thúz Osvátot a zágrábi püspökségben megerősítette.

1 II. Pál pápa már előbb kísérlet tett, az egyetemes egyházi jog elveinek nevében, a magyar korona kegyúri jogait korlátozni, és leplezetlen nyíltsággal fejtette ki felfogását.

2 Azonban a király előterjesztésére elállott igényei érvényesítésétől. A helyzet nem változott IV. Sixtus uralkodásának első éveiben sem. A legelső bonyodalmat egy maga nemében példátlanul álló esemény idézte elő. Az ország prímása, Beckensloer János esztergomi érsek, az 1476-ik év elején, szökve elhagyván egyházát és országát, a király ellenségének, Frigyes császárnak udvarába vonult. Mátyás a hűtlenség ezen ténye által nem engedte magát meggon1 A zágrábi püspökség ügyében váltott levelek XIV, XV, XVII. XXXIII, XXXIV, XXXVII, LII, LIII. és LV. szám alatt 2 Levele XXXVIII. szám alatt