Mathiae Corvini Hungariae regis epistolae ad Romanos pontifices datae et ab eis acceptae. Mátyás király levelezése a római pápákkal. 1458–1490. (Budapest, 1891. Mon. Vat. Hun. I/6.)

Igyekezeteinek eredménye volt az, hogy a következő (1473.) év folyamán Mátyás, Kázmér és Ulászló biztosai két ízben gyűltek egybe értekezletre. De az ellentétes érdekek kiegyenlítése nem sikerült. Mire 1474. őszén a lengyel király és fia roppant sereget vezettek a Mátyás által birt Sziléziába. Innen azonban súlyos veszteséggel kellett visszavonulniok, és elfogadniok a békeföltételeket, miket a magyar király diktált nekik. Ezen béke megkötésére azon óhajtás vezérlé Mátyást, hogy figyelmét és erejét ismét osztatlanul kelet felé irányozhassa; a mire IV. Sixtus •pápa nem szűnt meg őt buzdítani.

1 Az 1475-ik év őszén nagy sereget vezetett a Száva partjaihoz, hol a Szabács nevezetű fontos végvár megvívását tűzte ki czéljául; a mit több heti ostrom után el is ért. Ezen hadjárat tartama alatt tudomására hozta a pápának, hogy külsegély reményében indult meg, s ha az nem teljesedik be, kénytelen lesz békét kötni a törökökkel. Egyszersmind kifejezte aggodalmait, melyeket ellenségeinek: a lengyel király és fiának fenyegető magatartása támaszt benne. A pápa 50,000 aranyat ajánlott föl hadisegélyül; az olaszországi papságra tized adót vetett ki; az olaszországi államokat segélynyújtásra szólította föl, meghatározván az összegeket, a miket mindegyiktől vár. Arra számított, hogy négyszázezer arany fog befolyni.

2 Ezen segélypénzek kezelését Camisati Domonkos rietii püspökre bizta. Ez az első részlettel, 71,577 forinttal, augusztus 26-ikán érkezett Budára. A következő napon nyilvános audientián fogadtatván, intette a királyt, hogy jól használja föl a segélypénzt, melyet mindjárt rendelkezésére is bocsátott. Azonban ezt Mátyás nem vette át. «Volentes — írja ő maga — iniqua hominum judicia et sinistras opiniones, quae circa majestatem nostram de ipsa pecunia, quod absit, concipi possent, omnino declinare, eandem pecuniae summám nequaquam ad manus nostras accepimus», — hanem a legátust kérte föl, hogy a pénzt az egyes kapitányoknak ő szolgáltassa át, segédül a zágrábi prépostot rendelvén oldala mellé.

5 1 A LXIX, LXXI, LXXII. és LXXVIII. szám alatt közlött levelekben. J Mátyás királynak 1475. november 3, 1476. január 16, február 2. és 16-ikán a pápához írt levelei LXXIX, LXXXI—LXXXIII. szám alatt. A milanói herczeg és a velenczei köztársaság római követeinek 1475. deczember 29. és 1476. január 26-iki jelentései Diplomacziai Emlékek Mátyás korából, II. k. 293—304. 11. 3 Mátyás királynak 1476. augusztus 29-ikén kelt oklevele és a rietii püspöknek a segélypénzről szóló számadásai a római állami levéltárban.