Acta legationis cardinalis Gentilis. II. Gentilis bibornok magyarországi követségének okiratai. 1307–1311. (Budapest, 1885. Mon. Vat. Hun. I/2.)

oklevelek gyűjteményét magukba foglalni. A Liber Privilegiorum harmadik kötetében a 192—202. leveleken találhatók a minket érdeklő darabok: a bíbornok által összehívott zsinatnak 1308 decz. 3-án hozott s a következő év május 8-ától július 14-éig kihirdetett határozatai (1. alább LXI. sz.), és GENTiLis-nek két kisebb, Pozsonyban kiadott statutuma (1. LXXX. és LXXXI. sz. alatt). A másolat, noha korát GENTiLis-étöl csaknem két század választja el, hü és megbízható; miként ezt eredetiben fennmaradt és a Liber Privilegiorum-ban másolatban is meglévő oklevelek szövegének egybevetéséből kimutathatjuk, úgy hogy annak megbízhatóságához kétség nem fér. Hü másolata a Liber Privilegiorum-nak a római Valicelliana könyvtárban B. 12. jelzet alatt őrzött, azzal egykorú kézírat, mely a hűségben annyira megy, hogy az előbbinek tollhibáit is utánaírja; a mi kétségtelenné teszi, hogy belőle másoltatott. A Liber Privilegiorum-ban foglalt constitutiok ez utóbbi kéziratban az 505—520. levelek közt találhatók fel. Sajnos, hogy a GENTiLis-legatio egyik legfontosabb kútforrásának, a bíbornok olasz nyelven írt s<ámadáskönyvének csak töredékeit bírjuk a vatikáni levéltár «Solutiones servitiorum et procurationum 1305—1312» czímü 313. A. jelzettel ellátott kéziratában, mely 202 számozatlan levelet tartalmaz. A legbecsesebb emlékek egyike ez, mely töredékes volta daczára is fogalmat nyújt a magyar papság részéről a bíbornoknak «procuratio» czímén a követség és udvartartás költségeinek födözésére fizetett adó nagyságáról. Négy nyugtatványt találunk az alább közölt oklevelek között ez adó lefizetéséről, kettőt az erdélyi püspök, egyet-egyet az esztergomi és kalocsai érsekek számára; e számadáskönyv, noha tételeinek legnagyobb részét az időtől és a nedvesség káros befolyásától sokat szenvedett kézírat csonka töredékben őrizte meg, teljessé teszi az eddig ismeretes adatok hézagosságát; s annak, hogy ez új adatok a követség történetéről szóló bevezetésben még felhasználhatók nem voltak, magyarázatja az, hogy e nagyfontosságú emlék annak megírása után került napfényre. A Magyarországot érdeklő rész a kézírat 104-ik levelén kezdődik (ezt megelőzőleg a bíbornok részére Olaszországban szedett pénzek soroltatnak föl), GENTILIS Nápolyból Spalatoba hajózása költségeinek felemlítésével, ezután a három éven át beszedett adó tételeinek felsorolása következik. A lengyel papságtól beszedett pénzek szintén bennfoglaltatnak a jegyzékben, valamint a bíbornok kivonulása alkalmával olasz egyházak-, tói kapott összegek. Fontos ez emlék más tekintetben is; lépésről-lépésre követhetjük a bíbornokot magyarországi tartózkodása alatt, s bizton meg-