Acta legationis cardinalis Gentilis. II. Gentilis bibornok magyarországi követségének okiratai. 1307–1311. (Budapest, 1885. Mon. Vat. Hun. I/2.)

CXII ELŐSZÓ. natkozó tanúkihallgatásokból tartalmaz egy keveset; ennek a pörnek folyamát azonban a vatikáni levéltár «Processus Quinqueecclesiensis» czímü kézirata foglalja magában. A 29—30. levelek közti hártyalevél Ágoston zágrábi püspöknek eredeti oklevele, melylyel egy diaconust GENTILIS bibornok rendeletére áldozárrá szentel. (L. LXIII. szám alatt.) A fölsorolt tartalomból látható, hogy e kézirat nem csupán pöröknek jegyzökönyve, hanem a jegyzők felírták abba a bibornok egyéb viselt dolgait is, s e részben annak némi krónikaszerü jellege is van. Sőt találunk benne oly részeket is, melyek tisztán a jegyzőknek magándolgaira vonatkoznak, mint ügyvéddé fogadás, fizetés-igérés stb. 2. A 401számú papiros és hártya kézírat magassága 32 cm. szélessége 23*5 cm.; 46 levelet tartalmaz (a 43-iktól kezdve hártya). A 31 — 32, 36—37, 42—43. levelek közé egy-egy számozatlan töredék van betéve. írója körülbelül a 19-ik levélig Vagnolus de Mevanea, azontúl Angelus de Sancta Victoria, GENTILIS jegyzői. Tartalma a következő: 1 —15. levél. A GENTILIS cancelláriájából kiadott oklevelek formulariuma (1. Appendix I.). Oklevélmintákat tartalmaz mindenféle ügyre, még pedig valósággal kiadott oklevelekről másolva. Ez okból e formularium ötvenkét oklevelének valamennyije (kivéve a világosan külföldi viszonyokra vonatkozó néhány darabot, mint a 9, 10, 31, 32. sz.) külön lett volna felveendő, de legnagyobb részének meg van formulaszerü jellege adva az által, hogy a nevek s a dátum elhagyattak. Az ötvenkét oklevél közül mindössze tizenöt olyan, mely részint a kitett nevek, részint a dátum el nem hagyása miatt a korrendbe be volt osztható. (Ilyenek a X., XI., XII, XIII, XXVI, XXXI, XXXII, XL, XLIII, XLVIH, XLIX, L, LI, LII, és LVII. számú oklevelek.) 17—41. 1. Az erdélyi szász decanatusok és a gyulafejérvári káptalan közt folyt nagy pör. A 43—44 és 45—46. 1. közti két hártya-jegyzőkönyv ugyanezen pörre vonatkozik. (L. alább LIV. sz. alatt.) A levelek közti töredékek legnagyobb részt ugyanezen ügy egyes phásisaira vonatkozó dolgokról szólnak. A 42—43. levelek közt található egyik töredék ismét Johannes (Vannes) de Aretio-nak, a bibornok káplánjának magánoklevele, melyben neki, mint a szász esperességek ügyvédének, fizetés ígértetik. A 36—37. levelek közti egyik töredék pedig a 3935. számú kéziratban foglalt traui városi pörből tartalmaz egy kis részt. A kézírat borítékául két hártyalevél szolgál, melyek közül az elsőn