Acta legationis cardinalis Gentilis. II. Gentilis bibornok magyarországi követségének okiratai. 1307–1311. (Budapest, 1885. Mon. Vat. Hun. I/2.)

öt Szebenben. A gyula-fehérvári káptalanra is azért neheztelnek, mert azt állítják, hogy OTTÓ az erdélyi püspök és káptalanja tanácsával és segítségével esett fogságba. A sebesiek mult évi támadása szintén az e miatt való boszúból történt. A szász papok ügyvédjének természetesen érdekében állott, a mit lehetett tagadni, megerőtleníteni, vagy a tudatlant adni; ezen fölül erősen bizonykodott, hogy megbízói KÁROLY királynak és utódainak, nemkülön­ben a római egyháznak tántoríthatlan hívei, kik GENTILIS bibornok és apostoli szent-széki követ «ő szentségének» mindenekben engedelmeskedni akarnak. Az egész per, mint mondani szokás, eliszaposodott. S aligha csaló­dunk, állítván, hogy az új püspök hivatásához képest kibékítette a feleket. * * * A harmadik, föntebb érintett per lefolyása ím itt következik: NARNIAI ANGELO, a szent Adorjánról nevezett bibornok-diaconusnak udvari káplánja, az esztergami egyháznál a nyitrai főesperességet nyelte volt el. Ezen javadalom jövedelmeit 1302. februárius 20-án LÁSZLÓ, akkor esztergami kanonok és barsi föesperes, — utóbb szerémi püspök — hat évre, évenkint fizetendő tíz márka ezüstért bérbe vette. A szerződést ez iránt meg is kötötte ANGELO megbízottjával, eskü alatt ígérvén, hogy minden húsvétkor megfizeti a tíz márkát Páduában, a fiorenczi Fre­scobaldi bankárok üzletében, mit ha tenni elmulasztana, negyven márka bírságot fizet. Mindössze azonban a hat év alatt hét márkánál többet nem fizetett; a miért Cingolii Fülöp, mint Angelo fogadott ügyvédje elítéltetni kéri őt 53 márka bérösszegben, 40 márka birságban, a kamat­ban, költségben és kárban, egyúttal perbe fogatni esküszegés miatt. A perbe fogatás ellen LÁSZLÓ püspök azon kifogással élt, minthogy nem a saját ügyében érkezett Budára, hanem közügyekben, nem hozta magával magán okmányait, melyeket egyházi irományaival együtt biztos helyen elrejtve tart azóta, hogy ISTVÁN, szerb király az egész Szerémséget elpusztította és kirabolta; minthogy továbbá Magyarországon sem a polgári (római), sem a kánoni törvény nem dívik, hanem az ország szokásai és törvényei szerint ítélnek, s ügyvédeknek bővében nincsenek, a GENTILIS udvarából pedig ügyvédet vallani nem akar: halasztást kér, míg okmányait elő veheti és ügyvédet talál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom