Acta legationis cardinalis Gentilis. II. Gentilis bibornok magyarországi követségének okiratai. 1307–1311. (Budapest, 1885. Mon. Vat. Hun. I/2.)

LXII rendelkezését azzal is indokolván, hogy az ottani inkább kósza, mint letelepedett szerzetesek fegyelme teljesen meglazult, miért azok más zárdákba helyezendők el. Tamás iránt másként is nem egy jelét adta GENTILIS jóakaratának.

1 Mint békebiró szintén működött GENTILIS, S egyszer a trawi püspök és káptalanja közt. A pör tárgyát Drid nevű jószág alkotta, melyet a káptalan, mint azt kimutatni képes volt, valamely királytól kapott, de már régesrégen a püspökség kezére jutott oly képen, hogy Treguanus trawi püspök a XIII. század első felében azt 300 fontért kiváltotta bizonyos nemestől, ki azt tényleg elfoglalva tartotta. A káptalan az adománylevél alapján támasztotta igényeit; a püspök az elévüléssel védte ügyét, melyet GENTILIS akként döntött el, hogy a vitás jószág negyedrészét a székesegyház tatarozására a káptalannak Ítélte meg, míg a többi három negyedet a püspök sértetlen birtokában hagyta.

2 Máskor Lampredius, trawi kanonok (primicerius) egy részről, mis részről Lőrincz esztergami és spalatoi kanonok Mária siciliai királyné káplánja közt itélt mint békebiró. A vita tárgya pedig az volt, hogy Duymo, pharusi (Lesina sziget) püspöknek 1304-ben történt halálával a káptalan ismételten elnökét, I^amprediust választotta meg püspökévé, kit azonban a spalatoi érsek, mint metropolita megerősíteni nem akart, sőt a káptalan választását megsemmisítette és MÁRIA királyné udvari papját nevezte ki püspöknek. Négy évig húzódott ez ügy, míg a felek végre GENTILISben megbízván, ez a választást is, a kinevezést is kánoni okoknál fogva semmisnek jelentette ki, a püspöki szék betöltését a római egyháznak, illetve magának tartotta fönn.

5 III. Mikor érkezett GENTILIS Budára, azt pontosan meg nem határozhatjuk; 1308. november 4-én már ott találjuk a várban, a domonkosrendi szerzetesek kolostorában,

4 a hol serényen folytatja egyház javító működését: 1 Vat. O. II, 16. 184—186. 2 Vat. O. II, 18—23. 3 Vat. 0. II, 24—33. 4 A kamarai epületek éjszaki része, melyben jelenleg a magy. kir. pénzügyminisztérium van, s a (régibb) budai gymnasium épülete közt egy nagy, négyszögletes többemeletes torony, s ettől keletre a várfalak felé húzódó régi templomfal-maradvány mutatják a helyet, a hol hajdan a szent Miklós temploma, az éjszakra fekvő szomszédos domonkos-klastrommal állott. RUPP JAKAB, Budapest helyrajzi története, 105. 1.