Rationes collectorum pontificorum in Hungaria. Pápai tizedszedők számadásai. 1281–1375. (Budapest, 1887. Mon. Vat. Hun. I/1.)
irott leveleit. Mit tett, hol mindenütt fordult meg az 1340—13 41. években, arról, az egyes bevételeken kívül, részletes tudomásunk nincs; ezen évek eseményeiről igen keveset jegyez föl számadásában. Működésének nem nem pápai visszahívó parancs, hanem KÁROLY király halálos betegsége vet véget. 1342. május 19-én veszi hírül, hogy a király halálosan megbetegedett; attól való félelmében, hogy a király halála után netalán zavarok állhatnak be az országban, melyek a nála lévő tekintélyes pénzösszegeket könnyen veszélyeztethetik: elhatározza, hogy kimegy az országból. Junius 20-án csakugyan Kapronczán át Körösre vezetteti magát; innen pedig Modruson keresztül Zenggbe, hová junius 28-án érkezik. Velenczébe hajón kel át; további útja a rendes állomásokon, Ferrarán, Genuán, Nizzán és Monacón visz keresztül, s nem minden viszontagság nélkül október 2-án ér Avignonba. Magyarországi megbízásában tehát 1338. évi május 2-ától a mondott napig járt el; s ez időből 267 nap lengyelországi útjára esik. A többiért, mit hazánkban töltött, naponként másfél forint díja volt. 1 A két pápai megbízott külön-külön vezetett jegyzéket az általok beszedett pénzekről, jelezve ezzel is, hogy egymástól függetlenül jártak el. Ezen számadásoknak a pápai kamara egy hivatalnoka által készített másolatát a vatikáni levéltár «Rationes collectoria Nr. 180» jelzetű kézirata őrizte meg számunkra. 2 Ezen 84 levelet tartalmazó, 30 cm. magas és 22 cm. széles papír-kézirat a nevezettek által Lengyelországban gyűjtött pénzekről vitt számadásokat is magában foglalja. A kötetnek csak némely (úgymint 58—62, 68—69, 70—74, 75—77, 79—82) levelei tartalmazzák a hazánkra vonatkozó tételeket. V. Alig két évvel most vázolt gyűjtések befejezte után ARNOLDUS de la CAUCINA (Calcina) titeli, utóbb krakkói kanonok (scholasticus Cracoviensis) megbízást kapott VI. KELEMEN pápától (1344. évi május 3-án,) hogy mindazon hátralékokat, melyek Magyar- és Lengyelországon a viennei zsinat által megszabott hat évi tizedekből fennmaradtak, behajtsa, s 1 L. alább 437. 1. Ugyanez közölve a pápai registrumokból Theinernél, Mon. Hung. I. 621.1. 2 L. alább Galhardus de Carceribus számadásait 410—418. 1., Petrus Gervasii-ét 418—437. 1. E két számadásból Theiner úgyszólván csak töredéket közöl, egyikét sem adja teljesen, és pedig Galhardusét Mon. Hung. I. 625—627. 1., Petrus Gervasiiét I. 635—637. 1.