Rationes collectorum pontificorum in Hungaria. Pápai tizedszedők számadásai. 1281–1375. (Budapest, 1887. Mon. Vat. Hun. I/1.)
kelt bullája terhelte meg a magyarországi egyházi javadalmakat; 1 ez adózás — bár az előbbinél hosszabbra, öt évi időszakra terjedt is — a jövedelmeknek csak századát rendelte a szentföld segélyezésére; mindenesetre oly teher volt, mely nem súlyosan nehezedett az érdekeltekre. Részletesebb iratok e pénzek beszedéséről sem jutottak korunkra. Ellenben a következő adózás számadásait a Vatikán levéltára már megőrizte. A lyoni második zsinat (1274.) határozatai 1274. évi keresztelő sz. János napjától hat éven át mindennemű egyházi jövedelemből tizedet rendeltek a keresztes hadak költségeire és a szentföld fölsegélésére fordíttatni. 2 E határozatok következtében X. GERGELY pápa 1275. évi szeptember 20-án kelt bullájával GERARDUS de MUTINA nevű subdiaconusát és scriptorát küldé követeként Magyar-, Lengyelországba és Szlavóniába, hogy az említett tizedeket behajtsa, részletes utasítással látván el őt. 3 Minden egyházmegyében az ottani püspök vagy helyettesének tanácsára válaszszon két teljesen megbízható, alkalmas egyént, kik e tizedeket lelkiismeretesen behajtsák, mire nézve esküvel kötelezzék magokat; ő maga, a fő tizedszedő, járja be az országot és ellenőrizze szorgosan megbízottjainak eljárását. Fáradságáért a gyűjtött pénzből naponként három «solidus sterlingorum» jár; küldetésének tartamára pedig ugyanazon kiváltságokat élvezi, melyeknek a keresztes vitézek részesei. Hogy mikor kezdé meg GERARDUS e pénzek gyűjtését hazánkban, arról nincs tudomásunk; annyi azonban kétségtelen, hogy e feladat az említett hat esztendőnél hosszabb ideig foglalkodtatta őt. X. GERGELY-éhez hasonló tartalmú bullát intézett hozzá XXI. JÁNOS pápa (1276—1277), mint erről III. MIKLÓS pápának 1278. évi julius 30-án kelt rendelete említést tesz, ki GERARDUS-Í mind tizedszedői minőségében, mind élvezett kiváltságaiban megerősíti. 4 A pénzek beszedése, úgy látszik, nem folyt le Magyarországon oly simán, mint egyéb keresztény államokban, hová GERARöus-sal egyidejűleg küldött a pápa tizedszedőket. A IV. LÁSZLÓ korabeli zavaros viszonyok nem voltak arra kedvezők; a közbiztonság akkori szomorú állapota veszélyezteté a gyűjtött tetemes pénzösszegek ide s tova hordozását. Ezért rendelé el e pápa 1278 julius 3-án GERARDUS kértére, hogy mindazon pénzek, melyekkel egyesek még hátrálékban vannak, biztos helyre, Zágráb vagy 1 Theiner, i. Mon. Hung. 246. 1. 2 Acta Conciliorum VII. 688. 1. 3 Theiner, i. m. I. 319. 1. 4 Theiner, i. m. I. 323. 1.