Rationes collectorum pontificorum in Hungaria. Pápai tizedszedők számadásai. 1281–1375. (Budapest, 1887. Mon. Vat. Hun. I/1.)

meríthesse.» Míg gr. KOLLONICH LIPÓT bíbornok, hasonlón esztergomi érsek, az országos levéltárakat és királyi könyveket is tovább kutatta, s ezek okmányait összegyűjtve, leíratta. Gr. BATTHYÁNY JÓZSEF bíbornok-érsek utóduk ez anyagot újabbal bővítve, e munkálatok által ama nagy hazai történetkútfő-gyüjteménynek alapját megvetették, melyeket HEVENESSY GÁBOR és KAPRINAY ISTVÁN, mindkettő tagja Jézus-társaságának, mely nálunk a sz. benedeki maurinusok történelmi iskolájának munkálkodását folytatta, összesen kétszáz negyvenhét kézirati kötetbe foglalva ránk hagytak.

1 Nagy történetíróink, PRAY GYÖRGY és KATONA ISTVÁN, hasonlón előbb a Jézus-társaság tagjai és ennek eltörlése után a nagyváradi és kalocsai káptalan kanonokai, ezen kútfő-gyűjtést nemcsak kibővíték, hanem nagy történeti müveikben felhasználva, részben közé is tették.

2 Míg FEJÉR GYÖRGY nagyváradi kanonok s az egyetem könyvtárnoka az addig összegyűjtött okmány-kincset számos újabbakkal, melyeket a hol csak hozzáférhetett, a levéltárakból összeszerzett, Magyarország egyházi és polgári nagy okmánytárát kiadta. * E munkálatok folytatását képezik jelenleg az Akadémia okmánytári kiadásai a Magyar Történeti Emlékek sorában, melyeknek első része az Árpád-, a másik az Anjou- s a Vegyesházi királyok újabban összegyűjtött, javított s kiegészített okmányait eddig is már huszonhat kötetben közlik. 4 Ehhez járul legújabban az esztergomi főegyház okmányainak, SIMOR JÁNOS bíbornok érsek-prímás meghagyásából, KNAUZ NÁNDOR esztergomi kanonok által nagy gonddal kiadott gyűjteménye.

5 Hazai okmánytári munkálataink ezen során, azoknak mintegy teljesebb kiegészítésére vállalkozván, a vatikáni levéltár magyarországi okmányai kiadására, — nem lehet azért szándékunk itt tovább összes okmánykiadásaink előadásába ereszkednünk; a mint ilyenek a helytörténelmi munkákban, egyes megyék, városok, helységek, egyházak, templomok, monostorok, szerzetes-rendek és tanodák történetében bőven foglaltatnak. Csupán az itt főleg figyelmet igénylő nagy munkát kell még felemlítenünk, melyet THEINER ÁGOSTON, a vatikáni levéltár igazgatója, Magyarország főpapjai költségén, nevezetesen ROSKOVÁNYI ÁGOSTON, akkor váczi 1 Lásd Hevenessy és Kaprinay kéziratait a budapesti könyvtárban, s ezen okmánytári munkálatok további történetét Fejér Codex Diplomaticusa kiadásának tervrajzi első kötetében előadva. 2 Pray, Annales reg. Hung. 1763. Katona, História Critica Reg. Hung. 1779. 3 Codex Diplomaticus Hungáriáé Ecclesiasticus et Civilis. Budae. 1829—44. 4 Magyar történeti emlékek okmánytára, kiadja a Magyar T. Akadémia, 1861 óta, és Hazai okmánytár, Ráth K., Nagy I., Ipolyi A. stb. s Esztergom 1882.