Thallóczy Lajos–Áldásy Antal: Magyarország és Szerbia közti összeköttetések oklevéltára 1198-1526. (Budapest, 1907. Magyarország melléktartományainak oklevéltára. Codex diplomaticus partium regno Hungariae adnexarum 2.)

XXXIX IV. A Czillei-jószágok és uradalom egykoron Görzzel voltak összekapcsolva. A görzi grófság az Izonzo folyó innenső partján terült el, a grófok azonban az aquileai patriarcha fenhatóságaalá tartozó több egyházi hűbért is bírtak. Midőn a velenczeiek Friault elfoglalták, Aquilea fenhatósága a friauli jószágokat illetőleg Velenczére ment át, a köztársaság azután Henrik görzi grófot és testvérét (1424) megadomá­nyozta ezekkel a jószágokkal és Friaul marsalli tisztével. 1376—1454-ig az említett negyedik Henrik görzi gróf uralkodott. Két felesége volt. Az első, Erzsébet, Czillei Her­mann grófnak volt a lánya, Kotromanovics Katának uno­kája, de csakhamar meghalt. Második felesége (1426 után) Garai Miklós nádornak volt a lánya, Katalin. Garai Miklós­ról tudva van, hogy mint mácsói bán Hreblyanovics Lázár szerb kenéznek (Ilona ?) lányát bírta feleségül. Második fele­sége Henrik görzi gróf első feleségének és Czillei Borbálá­nak, Zsigmond királyunk második feleségének volt a test­vére, Anna. így jutottak rokoni összeköttetésbe a görzi grófok, a Czilleiek, az Ujlakyak, a Kotromanovicsok és a Luxemburg-Habsburg házak. Garai Miklós nádornak László nádor volt a fia, Hu­nyadi János legnagyobb ellenfele (meghalt 1459-ben). Garai László Alexandra tescheni herczegnőt bírta feleségül. Azt hiszszük, hogy Katalin, Henrik görzi gróf felesége, László nádornak volt a nőtestvére. Úgy a görzi grófnő, mint Garai László anyaágon Czillei vérbeliek voltak, és többszörös rokonságban állottak ugyancsak a Czilleiekkel. Ha újból megemlítjük még a Kotromanovics-ház atyafiságát a Czil­leiekkel, második Garai László nexusát Lázár kenéz lányá­val, a mely Lázár kenéz lánya Brankovics Györgynek volt az anyja, és azután második Czillei Ulrik említettük Brankovics Kata feleségét, tisztán állanak előttünk azok a sokféle szálak, a melyekből a magyar-osztrák-cseh szövetkezet merítette erejét. Szép Garai Katának ugyancsak szomorú sorsa volt Henrik görzi gróf udvarában, a ki nagyfokú idegzüllésben szenvedett. Ebből a házaséletből három gyermek született: János, Lajos és Lénárd, kiknek gyámja 1443-tól kezdve Czillei Ulrik volt. Ulrik gróf haláláig elhatározó befolyást A Czilleiek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom