Thallóczy Lajos–Áldásy Antal: Magyarország és Szerbia közti összeköttetések oklevéltára 1198-1526. (Budapest, 1907. Magyarország melléktartományainak oklevéltára. Codex diplomaticus partium regno Hungariae adnexarum 2.)

, •—— LV A feliratszalag külső és belső pereme a 2. számú pecsétnél gyöngyözött, míg a 3. számúé sima. Eltérést mutat a két pecséten a felirat alkalmazása is, a mint ez a közölt rajzokból látható. Mindkét pecsét Brankovics Györgynek a Kállay-levéltárban őrzött okleveleiről vétetett, az első az 1435 jún. 2-án, a második az 1450. aug. 10-én kelt oklevélről. Kapcsolatban e pecsétekkel megjegyezzük, hogy a magyar birodalom úgynevezett szerbiai igényczímere : vörösben fekete vadkanfej, szájában arany nyíllal. E czímer eredetét hosszabban kutattuk, de megvalljuk, hogy nem jutottunk eredményre. Érmeinken először II. Mátyás király koronázási érmén fordul elő (Veszerle Érmészeti Táblái CVI. tábla 5. rajz), utána II. Ferdinánd korában (rajza u. o. VIII. tábla 4. rajz). E rajzokban a czímer mellett az S betű is olvasható. Előfordul III. Ferdinánd érmein (u. o. IX. tábla 15. rajz). A királyi pecsétek galvanoplasztikai gyűjteményében II. Mátyástól V. Ferdinánd király koráig a nagy felségpecséteken szerepe van a vadkanfős czímernek és pedig különféle változatokban, részint a többi igényczímer sorában elhelyezve, vagy pedig egy pajzsban egyesítve, mint V. Ferdinánd pecsétein. Alkalmazást nyert e czímer a könyvalakban kiállított és kiválóan díszes formában kiadott magyar nemesi czímeres levelek czímerlapjain is, a hol a czímerpajzsot körülvevő architektonikus vagy stilizált czímereken nyertek a melléktartományok czímerei elhelyezést. Kétségtelen, hogy e czímer régibb eredetű s a XV. században már ismeretes volt. Erre nézve is rendelkezünk adatokkal, jelesül német czímerkönyvekből reprodukálható rajzokkal és egyéb emlékekkel, a hol „Sirfey" vagyis Szervia név alatt fordul elő, de biztosan nem constatálhatjuk, hogy mikor és mely alkalommal és micsoda motívumok között jött létre e czímer. Az csak feltevés, hogy Zsigmond idejében, midőn a deszpotátus megalakíttatott, ez lett volna a mácsói bánságnak, vagyis a mai Szerbia nyugati részének quasi tartományi czímere. Nem is hiszünk benne. Mindamellett megemlítettük e kérdést, mint a mely még tisztázásra vár. Es ezzel a kutatás számára útnak bocsátjuk e kötetet. Thallóczy Lajos.