Thallóczy Lajos–Áldásy Antal: Magyarország és Szerbia közti összeköttetések oklevéltára 1198-1526. (Budapest, 1907. Magyarország melléktartományainak oklevéltára. Codex diplomaticus partium regno Hungariae adnexarum 2.)

L. H. n., 1357. jan. 18. I. Lajos király Károly királynak a Kanizsaiak részére 1324. nov. 10-én kiadott, Nymygh (mai Fertő-Szent-Miklós) birtok adományozásáról szóló oklevelét Kanizsai Lőrincz fia, István, zágrábi püspök és testvérei kértére, tekintettel azoknak a Ráczország ellen indított hadjáratban szerzett érdemeire, megerősíti. S. 0. I. 264—267. LI. Knin, 1358. okt. 6. Csúzi János dalmát és horvát bán, Halomfölde ura tudatja a velenczei tanácscsal, hogy Lajos magyar király a szerb eretnekek ellen indul, s kéri a tanácsot, hagyja meg a velenczei gályáknak, hogy a tengeren átvonuló magyar hadakat ne bántsák. M. D. E. A. II. 254. LII. Visegrád, 1359. máj. 8. köriil. Újlaki Ugrin fia, Miklós országbiró, a Petőcz fiai, György, László, Mihály és Péter és János fia, Jakab közt egyrészt, másfelől a Bertolthi Egyed fiai, Demeter és Simon között Szentkeresztur és Karakkó birtokok körül fennforgó pörben, tekintettel arra, hogy Petőcz fiai közül Mihály a szerb király ellen indított hadjáratban Kont Miklós nádor kíséretében részt vesz, halasztást rendel el. Fejér: C. D., IX/3. 129. — V. ö. Knauz i. m. 260. — Wertner: Magy. hadj. i. h. 443. — A Kont Miklós nádor vezérlete alatt 1359-ben lefolyt szerb hadjáratban maga Lajos király is részt vett, ez alkalommal a magyar sereg Szerbiában a Rigómezőig nyomult előre. A szerb hadjáratnak nyomait 1363-ig követhetjük, a mikor Dusán czár fia, V. Uros István, kénytelen magát Lajos királynak alávetni. — V. ö. Pór Antal : i. m. 257.