Thallóczy Lajos–Hodinka Antal: A horvát véghelyek oklevéltára 1490-1527. (Budapest, 1903. Magyarország melléktartományainak oklevéltára. Codex diplomaticus partium regno Hungariae adnexarum 1.)

E két várnak ekként oklevélileg megállapítható és megállapított. meghódolását, illetve osztrák őrséggel való megrakását nemcsak azért emeljük ki és hangsúlyozzuk külön, mert ezzel az eseménynyel lezáródik az előzmények kora és kezdődik az osztrák érdekek szolgálatára hivatott

1 véghelyek tulajdonképeni története, hanem azért is, hogy Vanicek tévedését megigazítsuk (1. fönt a XI. 1.). Említettük, hogy ő a «Vorzeit» czímű, összesen is csak 1—22 lapra terjedő szakaszának egyetlen (4. §. «Die ersten Besatzungen des Ehzs. Ferdinánd») czikkelyében foglalkozik a véghelyek keletkezésével. Ebben a Ferdinánd fhg. első várőrségeiről szóló czikkben pedig azt állítja, hogy Ferdinánd mindjárt Belgrád eleste után birtokába vette Zengg, Klissa, Kruppa és Jajcza várakat (1523). Beriszló Péter veszprémi püspök és horvát bán t. i. a magára hagyott Horvátország számára a pápa segélyét kérte (holott Beriszló már 1520-ban, a koreniczai csatán elesett), a kinek a közvetítésére II. Lajos király 1522. decz. 22-én a támadásnak kitett nyugati horvát határon levő erősségek védelmére nézve egyezségre lépett sógorával, Ferdinánd fhggel, átengedvén ennek Lika és Krbava védelmét (pedig már az 1846-ban megjelent Habs. Archív, II. 15. 1. közölt 1526-i levelében írja Karlovics János Ferdinándnak: perdidi duas meas provincias, unam videlicet nomine Corbauiam, alteram vero nomine lykam).- Ennek daczára aztán a határőrvidék keletkezését mégis 1538-ra teszi, a minek az a magyarázata, hogy ő a határőrvidéket 1 «Eine wesentliche Bestimmung des Militár-Grenzlandes ist die Bewachung der Südgrenze des österreichischen Kaiserstaates».— Hostinek Josef, Die k. k. Militár-Grenze und ihre Verwaltung. Wien, 1861. II k. 400 1. 2 Ezen állításának az igazolására Vanicek (6 1. jegyz.) «Ex. arch. bell. Nro. 459» jelzet alatt idézett okiratra hivatkozik. Azonban a KHL-ban ilyen jelzetű iratot nem ismernek. Összevetve Vanicek idézeteit egymással és az előszavában fölsorolt forrásmunkákkal, úgy látszik, ez idézetet az ő részére készült «4 Foliobánde von chronologischen Actenextracten» cz. gyűjteményből vette. — Egyébként ezt az állítást már ő előtte is hirdették. lg}- Weiss ker. J. gráczi egy. tanár «Geschichte der Steiermark): czímen a stájeri mezőgazdasági társaság által Hlubek X. F. egyesületi titkár útján János fhg. emlékéül Grácz, 1860. kiadott «Ein treues Bild des Hzthumes Steiermark», ívrét műben közzétett tanulmányának «Die Türkén-