Thallóczy Lajos–Hodinka Antal: A horvát véghelyek oklevéltára 1490-1527. (Budapest, 1903. Magyarország melléktartományainak oklevéltára. Codex diplomaticus partium regno Hungariae adnexarum 1.)

nyújtottak. A törököktől egyre jobban fenyegetett horvátok ugyanis, mert Budán hasztalanul könyörögtek védelemért, már I. Miksa alatt összeköttetésbe jutottak az osztrákokkal, a kik viszont saját tartományaik védelme szempontjából maguk is sűrűn érintkeztek a horvátokkal. Ez a kölcsönös érintkezés Belgrád eleste után (1521 decz.), a mely csaknem összeesik az V. Károly és Ferdinánd fhg. osztozkodásával (1521 ápr. 29), egyre szorosabbá lett. Nemcsak az egyes főurak, a Frangepánok, Zrinyi Miklós, a Blagay grófok (die Crab. Grn. und vom adl, a hogy az osztrákok mondták) és a szomszéd osztrák birtokosok, Weichslberg Zs., Puhler J. stb. leveleznek egymással és a hatóságokkal, hanem maguk a bánok, korbáviai Karlovics Torquato János, majd Tahy J. és Batthyány Ferencz, is egyre gyakrabban keresik föl leveleikkel az alsó-ausztriai udv. tanácsot, sőt 1524 óta követségeket is járatnak Bécsbe. E levelezést főleg a krajnai és a stájeri tart. főnökök és helyetteseik (verweser) közvetítették, a maguk részéről is korrespondeálván a horvátokkal. A horvátoktól a tanácshoz intézett iratokat a tart. hatóságok eredetiben küldték föl, a hozzájuk érkezetteket csak másolatban,

1 saját eredeti fölterjesztésök kíséretében. Az udv. tanács aztán ezen hozzáérkezett iratokat vagy elintézte saját maga, vagy Ferdinánd fhgnek továbbította, még pedig az eredetieket — saját eredeti fölterjesztésével — másolatban,'

2 a másolatokat 1525 évi aktái, világos, hogy a jelzésnél hiba történt, t. i. elmaradt az 1523— (azaz helyesen Hung. 1523—5 é. cs., mint pl. a CCCLXXIV. sz. 448 1.), mert a tul. udv. tan. e három évi iratai egy csomagban vannak. Viszont a CCCXXXIV. (544 1.) és a CCCXCIII. (554 1.) sz. hibás a KA. jelzés, de szintén nem ejthet tévedésbe, mert az alső-ausztriai udv. tan. ez évről sincsenek iratai. 1 L. pl. az LXIX. sz. (110 1.). Dietrichstein eredeti levele az udv. tanácshoz, hozzá mellékelve Weichslberg Zs. máj. 4. után kelt levele (LXIII. sz. a.., a 103 1.), melyről azt mondja Dietrichstein : hiemit habén E. Gn. u. Gt. abermals abschrift eines schreibens. Máskor copei-nek nevezik a másolatban mellékelt iratot. - A tanácshoz érkezett iratokon gyakran olvasható ez a megjegyzés : (pl. a CXC. sz. 300 1.) die artickel abschreiben, dem Fn. zu schicken, dabei anzeigen . . . t. i. érti a saját fölterjesztését, mely terméA horvát véghelyek oklevéltára I. köt. II