Thallóczy Lajos–Barabás Samu: A Blagay-család oklevéltára. Codex diplomaticus comitum de Blagay. (Budapest, 1897. Mon. Hung. Hist. Dipl. 28.)

figyelmeztették a veszedelemre, a mit Budán különben épp oly jól tudtak, mint Velenczében. Ily körülmények közepette az urak akképen segítettek magokon, a hogy lehetett. Frangepán Bernát magatartására nézve irányt adott az a körülmény, hogy 1496. márczius havában Beatrix leánya Corvin Jánosnak lett a felesége.

2) Ez a házasság Frangepánék révén megerősítette a kapcsolatot a végvidéki urak s a magyarság között, s mikor Corvin János 1498-ban Horvát- és Szlavonországnak az örökös bánja lett, a délvidéki lakosság jobb időket remélt, hisz Corvin János és Frangepán Bernát birtokait védelmezvén, tulajdonkép az egész tartományt biztosították, nekik lévén legtöbb jószágok. Corvin János ezen a helyen becsülettel megállott. Az 1499—1503-ig tartó folytonos csatározásokban megfékezte a határszéli törökök merészségét, s a Zrínyiek, Korbáviaiak, Blagayék, kik a Zrínyiekkel tartottak jó barátságot 3) becsülettel álltak helytt a harczokban.

4) A határ védelme czéljából — bár sok volt a czivódás az egyes parancsnokok között — Velenczével s a krajnai csapatokkal sikerűit bizonyos egyöntetű eljárást megállapítaniok. Jajcza lévén a központ, állandó kémszemléket intéztek onnan a határra. s minden vár a maga területén folyvást figyelt a törökre. Beütések esetén ágyúkkal és sortüzekkel adtak jelt egymásnak. Várról várra, hegyoromról hegyoromra szállt a hír, s bármerre vették űtjokat a török akindzsik (portyázó lovasok), mindenütt készen várták őket. 5) S újból meg kell vallani, hogy Corvin János többet tehetett volna, ha Budáról jobban segítik. Hiába adta ki parancsban Ulászló király még 1501. szept. 9-én, hogy fizessék ki a jajczai bán 2500 frtnyi fizetését, még 1502. márczius havában sem kapta meg Batthyány Boldizsár. Pénz nélkül el sem akart indulni, mert a várbeli katonák be sem eresztették volna.

6) A vég») Istvánffy lib. II. 202. 2) Schönherr Gy. Corvin János 227. 1. 3) Oki. CCXXIII. 4) Schönherr i. m. 269—87. 5) 14S9. jul. 22. 24. jelentések a milanói áll. 1. — Körmendi lev. JVlem. 27—41.; Schönherr i. m. 273. 2. j. Dalmácziára nézve. 6) Körmendi lev. Mem.