Thallóczy Lajos–Barabás Samu: A Blagay-család oklevéltára. Codex diplomaticus comitum de Blagay. (Budapest, 1897. Mon. Hung. Hist. Dipl. 28.)

megindúlt, ott már vannak hatalmas nemzetségfők, a kiknek viszont a magok királya nem kell s azok magok hívják be Lászlót s Kálmánt. A horvát királyság egész egyszerűen elernyedt s a dunamelléki hatalomhoz fűződött, de a magyar király átvette őket a magok arisztokratiko-hűbéries fejlődési fokozatában. Ott volt a knini káptalan, ott a spalatoi érsek, szóval intézménj^ek, melyekből a király megtudhatta belső szervezetüket, ők magok pedig ezeknek a révén igazolhatták állapotokat. Egész máskép állott a Tótság: Szlavónia, s később Bosznia. Az erdőlepte vidéken egyes nemzetségek laktak, melyeket meg kellett téríteni, hisz még a XII. és XIII. században is fölös számmal vannak köztök a pogány nevűek, s míg a zágrábi káptalan nem kezdi meg működését, a király aligha tudott róluk egyebet, mint azt, hogy alattvalói, s in confiniis határai közén laknak, a kik vele ép oly kevéssé törődtek, míg hatalmát nem érezték, mint ahogy ő is csak akkor gondolt velők igazában, a mikor először látta meg őket. Épen az a jelenség, hogy a DrávaSzáva közéről s a Szávamenti vidékekről a X. századbeli horvát kanczellária s a dalmát káptalanok semmit sem tudnak, s hogy magyar részről is csak igen kevés a szervezet magyarságának kezdetet bizonyító adat, arra vall, hogy magukra maradtak, s úgy éltek jó darabig, mint a mikor a VI—VII. században előbb avar segedelemmel, később ellenökre, oda kerültek. Addig fejlődésök összes eredménye abban foglalható össze, hogy a rómaiság utolsó belföldi maradványait is eltűntették s magokba olvasztották az illvr és avar elemeket. A magyar királyok átalában nem is bántották belső életöket mindaddig, míg a keresztény egyház az anyaföldön meg nem erősödött, csak 1091-ben alkalmazták rájok is a magyar szervezetet és pedig azon az alapon, hogy kir. birtoknak tekinték az egész sziavon földet s fokozatosan behozták a vármegyei szervezetet, beleillesztve abba a régi zsupa-intézményt, mely a magyar anyaföldön, a hol megvolt, már akkor megváltozott. De intensive ezt is csak 1180 után tehették, addig Manuel császár s a XII. század harczai nem engedtek rá időt, úgy hogy III. Béla kezdi meg a gyökeres átalakítást ezen a vidéken is.