Thallóczy Lajos–Barabás Samu: A Blagay-család oklevéltára. Codex diplomaticus comitum de Blagay. (Budapest, 1897. Mon. Hung. Hist. Dipl. 28.)
adományozás a maga rendje és módja szerint végbemehetett volna. Béla király halálos betegségbe esett s végét közelegni érezvén, átok terhe alatt meghagyta neki; fiának, hogy e rendelkezését hajtsa végre. Ennélfogva ő atyja akaratát végrehajtván, nevezett Istvánnak s örököseinek Vodicsát egy más arany pecsétes levélben consignálta s az atyja meg az ő királyi czímerét: pajzsban, s a sisak fölött (díszként) kinövő arany körmű arany koronás oroszlányt adományozott, valamint ilyen czímert tartalmazó zászlót is, minőt a festmény jelez. Tette pedig ezt egyetértve a főurakkal királyi jogánál fogva, akképen, hogy e czímerrel István és örökösei minden alkalommal élhetnek. 1) Az oklevél ilyeténkép összefoglalt tartalmát adván, méltatása kettős szempont alá esik. Vizsgálnunk kell kiállításának külső körülményeit, s meg kell állapítanunk, hogy menynyiben felelnek, s felelhetnek meg az abban foglalt belső kritériumok a történelmi valóságnak. Külalakját s magát az oklevél kiállítását tekintve, kétségtelen, hogy Imre királynak ez az oklevele nem egykorú, hanem későbbi szövegezésnek az eredménye, még pedig, nézetünk szerint, XVI. századbeli gyártmány. Készült pedig a magyar udvari kanczellária akkori stylusának modorában. Bizonyítja ezt a tartalomnak az a része is, mely a czímerről s a sisakdíszről beszél. 2) Annyira felületes a szerkesztés* hogy az 1571-ben Miksa király adománylevelében átírt oklevél kelte világosan »anno millesimo ducentesimot« ír, a király uralkodási évét meg »anno primo «-val jelzi. Ezt az ellenmondást észrevették már az oklevél korábbi közlői is, a mennyiben következtetve a tartalomból, s az annoprimoból, 1197-re tették a keletet. Ámde Fejérpataky László 3) ') Dátum per manus venerabilis domini Petri Albensis prepositi aule nostre cancellarii. 2) Pauler Gy. : A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt: II. k. 760. 1. az első függelékben említi a hamisítványok között. — A czímer kérdését illetőleg b. Nyáry Albert nyilatkozik Heraldikája 27-ik lapján s nyomában érvel Majláth Béla : A Kolos-család czímeres leveléről írott tanulmányában. Turul. V. 137. ab. 3) A kir. kanczellária 96. 1., gyanús tartalmát ő is megemlíti.
