Thallóczy Lajos–Barabás Samu: A Blagay-család oklevéltára. Codex diplomaticus comitum de Blagay. (Budapest, 1897. Mon. Hung. Hist. Dipl. 28.)

CXLIV A magyarság — miután az Alduna s Erdély határán véres fővel űzték vissza a betöréseket — a horvát urak panaszait egyelőre nem is vette komolyan, pedig tömérdek volt a panasz a bánok ellen. Kiki azonban a maga bajával lévén elfoglalva, nem is ismerhették a horvát állapotokat. A királlyal meg hiába szólottak. Szerencsére Batthyány Boldizsár s Mátyás király öreg hadnagyai meg a horvát kis nemesség őrt állottak Jajczában. Ekkor következett be az 1493-iki szept. 19. történt udbinai katasztrófa, mely végzetes hatással volt az országnak e délnyugati végeire. Törökverő Derencsényi Imre állott ekkor a bánság élén. 1493. év juniús havában

1) a jajczai bánságot sikerűit ismét ellátni élelemmel, meglepetéstől sem kellett tartani. A törökök ekkor Jákub bosnyák basa vezérlete alatt Krajnában rabolván, gazdag zsákmánynyal készültek haza felé. A bán nem akarta elszalasztani ezt a kedvező alkalmat, s egybegyűjtvén a Frangepánok, Blagayak, Zrínyiek hadait, egy csapat németet s hozzá véve a maga magyar lovasait tekintélyes sereggel elállotta a hegyszorosokat. Szept. elején Zenggben már tudták, hogy a keresztény sereg török fogásra indúlt s mindenki bizott a sikerben.

2) A csata szept. 5-én történt.

3) A keresztény hadak vezérei nem értettek együtt, kiki kénye-kedve szerint harczolt. A bán a lovasságra nézve kedvezőtlen színtérén nem akart csatát állani, s a visszavonűlást javasolta, de Frangepánék belekényszerítették a viadalba. Nehogy gyávának tartsák, engedett a sürgetelődzésnek s megtámadta Jákub basa seregét. A keresztény sereg kétezer pánczélos lovasból állott s hatezer gyalogból. A törökök kilencz ezren valának. Az ütközet az Udbinától éjszakra eső Kis-kapella hegyi nyúlványok szegélyezte térségen folyt le.

4) A keresztények hevesen táKörmendi lev. Mise. 45. B. a) A zenggi püspök 1493. szept. 8. kelt levele a pápához milanói állami. 3) A török források szerint (Thúry i. m. 179) a csata szept. 19-én esett meg. A Zenggből 1493. szept. 13-án a pápához írott levélben a csata napjául »nona praesentis mensis Septembris«-t említ. Ez a kelet a helyes. 4) A keresztény írók helymeghatározása egybevág a török forrással, mely Korbovát mond (Thúry i. m. i. h.) s ezzel a teret jelzi, míg a keresztények Udbina helységhez kötik a csatát.