Thallóczy Lajos–Barabás Samu: A Blagay-család oklevéltára. Codex diplomaticus comitum de Blagay. (Budapest, 1897. Mon. Hung. Hist. Dipl. 28.)
A köztudatnak azonban alapot is kellett adni, úgy kívánta azt a hiúság is, hogy Írással is igazolhassa állítását a nemére büszke úr. Ember mindig akadt, a ki a hiúság szolgálatába szegődött. így keletkeztek a különböző, többé-kevésbé sikerült, s a mi a család fényességét illeti, bizonyára többnyire hiúságból származott hamisítványok. Ezeket a hamisítványokat azután recipiálta az élő közjog: a fejedelem s az államnak akkori végrehajtó közegei. Ezen a réven jutottak a történetírás lapjaira, ha kiváló szerepet játszott a család. Eredményről szólhatunk már, ha világosan megjelölhetjük a hamisítót, ha kideríthetjük a hamisítvány jellegét s megállapíttatjuk a való tényállást; a legtöbb esetben azonban csak combinatio, s valószínű hypothesis az eredmény. Ez okból efféle genealógiai kérdéseknél csak kevés esetben jut valakinek az utolsó szó. Az elmondottak ráillenek a Blagay család származasának a kérdésére, valamint a Frangepánokra is. I. A Blagay család származása, Imre király 1200-ban, uralkodásának allítólag első évében kelt, s I. Miksa 1571 XI 7. átiratába foglalt okleveléhez fűződik, melyet az I. szám alatt közlünk. Az oklevél a következőket beszéli: Szlavóniai herczegségének szomszédságában III. Béla királynak egy német nemes szomszédja: Albertus de Mihovo, *) Már e helyütt említjük Pór Antalnak, az Anjou-kor legalaposabb ismerőjének, a «Századok« 1894. folyamában »Déli szláv történeti tanulmányok* czím alatt közlött értekezéseit. Az I. sztenisnyaki (Stenisnjak) István bánról, a II. A Blagayak eleiről, a III. Az Orsini-Blagayak viszonyáról, a VI. Subié II. Mladen bukásáról, a VII. Medvevárról szól, s meganynyi szorosan egybefügg tárgyunkkal. Pór Antal nem ismerhette még akkor ez oklevéltár anyagát, nem látta ez okleveleket, s így természetes, hogy nekünk könnyű módunkban van egynémely állítását megigazítanunk. Azonban így is oly derék munkát végzett, hogy nekünk igen sok esetben csak az ő eredményeit kell elfogadnunk s az ő avatott kalauzolása értette meg velünk az anyag jó részét. Kétségtelen, hogy rendelkezésére állván ezek az adatok, sokkal behatóbb munkát végez vala, mint mi.