Ifjabb Kubínyi Ferencz: Árpádkori oklevelek 1095–1301. Pest, 1867.

ran művészibb kezelés mellett, királyok alakjai, öl­tönyök, koronák, bútor-tárgyak, épületek, fegyverek stb. előfordulnak, egyáltalán véve az arcliaeologiára nézve fölötte érdekes volna. Azonban ily teljes gyűj­temények előállítása még sokáig csak jámbor óhajtás maradand, a mennyiben a pecsétek a levéltárak leg­könnyebben megsérülhető s legkevésbbé fentartott ré­szét képezvén, egy egy jó állapotban lévő pecsét a ritkaságok közzé tartozik, s különben is az ily pél­dányok sokfelé elszórt volta, a gyűjtést sok fáradságos kutatásnak s inkább a véletlennek veti alá. Mindamel­lett s épen ezért kívánatosnak látnám, hogy a dip­lomaticával foglalkozó történetbúvár hazánkfiai az ok­levelek kutatásával a pecsétek gyűjtését is összeköt­nék, s ezen gyűjtések eredményét, habár csak kisebb közlésekben is, a tudós világgal ismertetni el ne mu­lasztanák, szem előtt tartva, hogy a rendszeres na­gyobb munkásságot szükségkép a kisebb anyag-gyűj­tésnek kell megelőznie. Ezen nézetből indúlva ki, ez alkalommal 11, eddig kiadatlan árpádkori pecsétnek ismertetését adom, melyeket eddigi kutatásaim alkalmával fölfedeznem lehetséges volt, s melyeknek ábrái ezen kötet végén az 1—11 számok alatt láthatok; ezenfölül 5, nagyob­bára ismeretlen pecsétnek részletes leirását közlöm, s 6, már kiadva lévő pecsétnek régibb példányait említem fel, melyek a tartalomjegyzék nyomán föl­lelhetők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom