Ifjabb Kubínyi Ferencz: Árpádkori oklevelek 1095–1301. Pest, 1867.

pontossággal elő, minő azoknak a régi magyar nyelv ismeretére való tagadhatlan fontosságuknál fogva megkívántatott volna — valamint hogy kiadásainak szövegeiből néhol egyes szavak, s helyenként egész és nem csekély fontosságú mondatok maradtak ki, mint pl. a XIII. fejezetben, hol a Névtelen Ung várának bevételét , s Almos vezér azon intézkedését adja elő, hogy „inito consilio et aceepto iuramento omnium suorum" Árpád fiát vezérré és parancsolóvá teve, Endlicher az „inito consilio" után ezen szavakat: „et accepto iuramento omnium suorum

u; — továbbá a XIV. fejezetben azon ajándékok közt, melyeket Árpád vezér Szálán veze'r számára küldött, ezen mondatot : „eí duodecim p elles ermelinas. et XII. zobolosúgyszintén a XLIV. fejezetben Orsova várának Szoárd és társai általi bevétele után ezen tudósítást : net permerisem unum ibi habitauerunt

u; s végre az LIV. fejezetben a Magyaroknak Bajorország határszélén való pusztításainak előadásában, a „Bauarie" szó után ezen adatot „multis milibus eorum cesis" kihagyta, mi által kiadásainak becsét bizonyára nem emelé, s a hazai történelemnek néhány nem érdektelen, s az események közelebbi megvilágosítására szolgáló adattóli megfosztásához járult. A második kiadás az elsőt nyomról nyomra követi, annak hiányaival és hézagaival együtt, ennél fogva annál semmivel sem jobb. A különbség a kettő közt csupán abban áll, hogy Endlicher ezen második kiadásában, mintegy ellentétben az elsővel, az eredeti latin szövegen azon kor szokásos helyesírási sajátságai szerint vélt javításokat tehetni, melyből eredetinek gondolta