Gelcich József–Thallóczy Lajos: Raguza és Magyarország összeköttetéseinek oklevéltára. (Budapest, 1887.)

nek kiküldetik, Lipót erősen hangsúlyozza gyökeres jogát, i) Alig, hogy Lipót követe Raguzába érkezik, hol ünnepélyesen fogadták, a herczegovinai törzsek (köztök mohamedánok is) egymás után kérik a királyi védnökség alá helyezést. A császári hadak szerencsés előnyomulása forradalmi hatással van Boszniára, Herczegovinára, sőt a távol albán törzsek: a Kuciak és Klementiek is ajánlkoznak. 1688. őszén Szarajevó ostroma valóságos lelkesedést kelt a Bocche törzsei közt, zászlókat kérnek, Ljubinjeig minden készen áll a fölkelésre. Bécsben kedvezően fogadták e hireket, csak A

relencze magatartása keltett aggodalmat.Hiába fejtette ki Gróf Thurn a velenczei tanács előtt adass alless, was zu Bosnia und folglich zu dem Königreiehe Hungarn gehöret, darunter Herzegovina begriffen ist, dalim zu restituiren« 2), hiába, hogy ezek a népek » ad coronam Hungáriáé, adeoque ad suammaiestatem ,tanquam legitimum et haereditarium dominum, avito iure« tartoznak. A tanács kitűnően értesült minderről követe útján, nagyon jól ismerte Magyarország jogait, az is világos volt előtte, hogy azok a népek nem óhajtják uralmát, de félt Raguza felvirágzásától, »ha az a Boszniával egyesült Magyarország kikötője lesz.« Ellenezték tehát mindenkép e törekvéseket s a velenczei zsoldban álló morlakok folyton pusztították a raguzai területet, s nem törődvén a herczegovinaiak loyalitásával, azokat — bár ') Bécsi titk. levéltár. Rag. C. fas. 9. sz. »desshalben wier iro (a köztársaságnak) die protection, welche sy von vnseren hochgeehrten vorfahren alss könige zu Hungavn genossen, sie aber ihre vorige clientelam gegen uns erneuert, babén.« 8) Bécsi titk. lev., Ragusina 1688/1701.